Erre kérdezett rá Varga Judit igazságügyi miniszternél Sebián-Petrovszki László. A DK képviselője emlékeztetett arra, hogy Schadl György ugyan a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) elnöke, de előzetes letartóztatása (2021. november 5.) óta nem tudja ellátni elnöki feladatait, ami viszont megkérdőjelezi az azóta kinevezett végrehajtók működésének jogszerűségét.
A helyes útról való letérés esetében zéró toleranciát fogunk alkalmazni.
Ezt a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) elnöke mondta, amikor 2022. május 6-án kinevezett 35 új bírósági végrehajtót. Sebián-Petrovszki László szerint a bírósági végrehajtásról szóló törvény 238. §. (1) bekezdése egyértelműen úgy rendelkezik, hogy
a végrehajtó a kinevezését követő egy hónapon belül a Kar elnöke előtt esküt tesz, a törvény 239. §. (3) bekezdés c) pontja értelmében pedig a végrehajtói szolgálat megszűnik, ha a végrehajtó az említett esküt nem teszi le.
Az ellenzéki politikus az MBVK Szervezeti és Működési Szabályzata szerint az elnököt helyettesítheti az alelnök, a titkár, ám a törvény az esküt az elnök kizárólagos jogkörébe utalja, a törvény rendelkezését az SZMSZ nyilvánvalóan nem írhatja felül, így e feladat ellátásában Schadl György alelnök, titkár nem helyettesítheti.
E levezetés alapján arra várt választ Varga Judittól, hogy
- a 2021. november 5. óta kinevezett bírósági végrehajtók letették-e az előzetes letartóztatásban ülő Schadl György előtt esküjüket,
- ha igen, milyen legitimitást élveznek, miután egy, az ügyészség által 10 év szabadságvesztésre javasolt elnök előtt esküdtek föl,
- ha nem, törvényesnek tekinthető-e ezeknek a végrehajtóknak a működése?
Varga Judit helyett ezúttal is Völner Pál utódja, Répássy Róbert államtitkár válaszolt úgy, hogy lényegében megkerülte az összes kérdést, viszont hosszan levezette azt, hogy a kormánynak immár semmi köze a végrehajtókhoz, a hatályos szabályozás szerint az MBVK általános felügyeletét immár a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága alá tartozik. Az igazságügyi tárca államtitkára ez alapján hosszan levezette, hogy a hatóság miként felügyeli a végrehajtókkal, végrehajtó-helyettesekkel és végrehajtójelöltekkel kapcsolatos ügyeket, de arra egyetlen szóval sem tért ki, hogy törvényesen működnek-e az elmúlt 15 hónapban kinevezett bírósági végrehajtók.
A legfrissebb HVG ennek kapcsán ír egyébként egy Szegedi Járásbíróságra benyújtott végrehajtási kifogásról, amelyben az adós éppen azzal érvelt, hogy a vele szemben eljáró végrehajtónak nincs felhatalmazása, mert nem jogszerű a törvényt felülíró elnökségi határozatot arról, hogy esküjét szükség esetén az alelnök jelenlétében is leteheti. Ha a bíróság igazat ad neki, kérdésessé válik az érintett 35 végrehajtó valamennyi eddigi intézkedésének, például a kilakoltatással járó árveréseknek a törvényessége, írja a hetilap.