Erzsébet- és Terézváros képviselője, Oláh Lajos (DK) azt akarta megtudni a a legfőbb ügyésztől, hol tart az ügy, amelyben még márciusban tettek feljelentést, miután furcsa egybeeséseket találtak a Fidesz és a kormánypárttól teljesen eltérő politikai irányvonalat képviselő kisebb pártok ajánlóívein a körzetében (Budapest 5. EVK). Az elllenzéki politikus szerint Teréz- és Erzsébetvárosban négy párt (Fidesz-KDNP, a Thürmer Gyula és Szanyi Tibor nevével fémjelzett Munkáspárt-Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom, a Normális Élet Párt (Gödény György) és a Megoldás Mozgalom (Gattyán György)
a választás elveit, tisztaságát és a törvény előírásait is megszegve, kísérletet tett a választás eredményének befolyásolására.
Oláh Lajos azt írta, szerinte a választási csalás gyanúját erősíti, hogy miután a helyi választási bizottságba delegált tag a visszaélések nagy részét feltárta, feljelentést tett, ahogy a helyi és a Fővárosi Választási Bizottság is.
Polt Péternek ezért 13 kérdést tett fel.
- 1. Pontosan milyen bűncselekmények kapcsán rendeltek el nyomozást a hivatkozott körülmények folytán?
- 2. Minden ajánlást megvizsgáltak-e a négy jelölő szervezet esetében?
- 3. Hány választójoggal nem rendelkező, illetve elhunyt személy ajánlása szerepelt külön-külön a négy szervezet ívein?
- 4. Hány azonosságot találtak páronként a négy szervezet ajánlásai között?
- 5. Hogyan kerülhettek tömegesen az ajánlók adatai egyik jelölő szervezettől a másikhoz?
- 6. Hány választópolgárt hallgattak meg az ügyben?
- 7. Hány hamis aláírást azonosítottak a Fidesz-KDNP, illetve páronként a másik három jelölőszerv jelöltjeinek ajánlóívein?
- 8. Hány megtévesztéssel beszerzett ajánlást azonosítottak a másik három jelölőszerv jelöltjeinek ajánlóívein?
- 9. Hány személy került meghallgatásra a Fidesz-KDNP, illetve külön-külön a másik három jelölőszervezet érdekkörében a konkrét esettel összefüggésben, a csalással (hamis okiratokkal) esetleg más bűncselekménnyel kapcsolatban?
- 10. Hány személy azonosítása volt sikeres a Fidesz-KDNP, illetve külön-külön a másik három jelölőszervezet ajánló ívein, mint ajánlásgyűjtő és hány esetben volt ez sikertelen?
- 11. Meghallgatták-e ezeket az ismertté vált személyeket, hányat, illetve mit tettek – ha volt ilyen – a fiktív gyűjtők létezéséért felelős személy kiderítése céljából?
- 12. Meghallgatásra került-e a Fidesz-KDNP és a másik három jelölőszervezet jelöltje, akik aktív szerepet játszottak az ajánlóívek felvételében, leadásában?
- 13. Hány gyanúsításra került sor?
Polt Péter válaszából az derült ki, hogy a három kis párt által benyújtott ajánlóívek ügyét külön kezeli a Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Korrupciós Bűnözés Elleni Osztálya.
Korábban megírtuk: erre az ügyre reagált így Szanyi Tibor.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Ugyanakkor éppen a Magyar Munkáspárt-Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom esetében a Btk. 350.§-ába ütköző választás rendje elleni bűncselekmény, a másik két esetben a Btk. 345. §-ába ütköző hamis magánokirat felhasználása miatt nyomoznak. Gyanúsítotti kihallgatásra ez idáig egyik ügyben sem került sor, mindhárom nyomozás felderítési szakban van. A felderítési szakban lévő nyomozásra vonatkozó adatok tekintetében a tájékoztatás a nyomozó hatóság irányítását ellátó személy jogkörébe tartozik – tette hozzá Polt Péter.