Több hónapig tartó intenzív és konstruktív egyeztetési folyamat ért véget, az Európai Bizottság vasárnapi döntésével lezárultak a kondicionalitási (jogállamisági) eljárás április óta húzódó tárgyalásai – mondta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter vasárnap sajtótájékoztatón.
Amint beszámoltunk róla, három kohéziós operatív program esetében a Magyarországnak járó források 65 százalékának felfüggesztését javasolja az Európai Bizottság. A 7,5 milliárd eurós, azaz 3000 milliárd forintnak megfelelő összeg a kohéziós pénzek harmada – a helyreállítási alap forrásaival együtt a Magyarország számára elérhető támogatások 20 százaléka –, ugyanakkor Johannes Hahn költségvetési biztos jelezte, azt kérik, az Európai Tanács adjon időt a magyar kormánynak, hogy elfogadja a bizottsággal folytatott tárgyalások eredményeként benyújtott törvényjavaslatokat, mielőtt szavaznak az ügyben, és ténylegesen megtörténne a források elvonása a jogállamisági mechanizmus részeként.
A tanácsnak egy hónapja van arra, hogy minősített többséggel döntsön a bizottság által javasolt intézkedések elfogadásáról. Ez az időszak legfeljebb további két hónappal meghosszabbítható. A magyar kormány azt vállalta, hogy november 19-éig tájékoztatja a bizottságot az ígért változtatások végrehajtásának teljesítéséről.
Navracsics tájékoztatóján hangsúlyozta: újabb elvárások Magyarországgal szemben már nem támaszthatók a jogállamisági eljárásban, és amennyiben Magyarország teljesíti a megállapodásban rögzített vállalásait, akkor a szankciós tanácsi határozat elfogadására nem kerül sor. Márpedig
a kormánynak esze ágában sincsen a saját maga által tett vállalásait nem teljesíteni,
így nem lesznek pénzügyi szanckiók – előlegezte meg, megjegyezve, ennyiben másodlagosnak is tartja, hogy mi a szankciós javaslat, akár 99 százalék is lehetne a javasolt elvonás mértéke, mert nem fog bekövetkezni. A kormánynak nem az a célja, hogy „elkábítsa” a bizottságot – amely elfogadta a magyar vállalásokat, és azt várja, hogy a kormány végrehajtja-e őket –, hanem teljesíteni fogja a megállapodásban foglaltakat, így nem lesz forrásvesztés – hangsúlyozta Navracsics.
A miniszter szerint a döntéssel megnyílik az út az újjáépítési alap és a kohézios források felhasználásáról szóló tárgyalások előtt is, és még az idén mindkét ügyben megállapodás születhet az unióval.
Navracsics elmondta, hogy a kormány 17 vállalást tett, a legfontosabbak:
- az integritási hatóság felállítása, amely az uniós pénzből megvalósuló projektek közbeszerzéseit ellenőrizheti, és beavatkozhat, ha véleménye szerint az illetékes hatóságok nem tették meg a szükséges lépéseket a csalás, korrupció elkerülésére. A független hatóság vezetőjét nyílt pályázaton választják ki, és november második felében megkezdheti a működését.
- Korrupcióellenes munkacsoport létrehozása: a korábbi gyakorlattal szemben nem a kormányzati szerkezeten belül kap helyet, hanem az integritási hatóság elnöke vezeti majd, és paritásos alapon működik majd a kormányzati és nem-kormányzati tagokkal.
- A vagyonnyilatkozati rendszer kibővítése (mind a kötelezettek körét, mind a nyilatkozatok tartalmát illetően), az ellenőrzési rendszer megerősítése.
- A közérdekű vagyonkezelő alapítványoknál az eddiginél szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokat alkotnak meg uniós mintára, de a politikusok a kuratórium tagjai maradhatnak.
- A közvagyonnal kapcsolatos bűncselekményekre külön eljárásrendet vezetnek be: a nyomozóhatóság, ügyészség feljelentést elutasító vagy a büntetőeljárást megszüntető döntésével szemben bírói felülvizsgálat kérhető; a nyomozási bíró elrendelheti a büntetőeljárás megkezdését vagy folytatását.
Egyes módosításokat már hétfőn, a többit pénteken terjeszti a kormány az Országgyűlés elé.
Navracsics elmondta: abban bízik, az Európai Bizottság november 19-én megállapítja, hogy a kormány teljesítette a vállalásait, így a mostani döntését visszavonhatja, és ez esetben tanácsi határozatra sem lesz már szükség a támogatások folyósítása érdekében. Hozzátette: azt reméli, hogy ezzel végképp normalizálódik a viszony a bizottság és a kormány között. Kitért arra is, a következő hetekben is folyamatosan kapcsolatban lesznek a bizottsággal, monitorozzák a vállalások teljesülését, hogy ne álljon elő olyan helyzet, mint Lengyelország és az unió között.
Kérdésre válaszolva a miniszter közölte: bár volt, aki felvetette, az Európai Bizottság hivatalosan nem kérte, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez.