Jönnek az 500 pontos sportolók – átírták a felsőoktatási felvételi rendszert

Megjelent a Magyar Közlönyben az az Orbán Viktor kormányfő által jegyzett rendelet, amely módosítja a felsőoktatási felvételi eljárást. Azt már korábban bejelentette Csák János kulturális és innovációs miniszter, hogy jelentősen átalakul a rendszer, így több jogosítványuk lesz az egyetemeknek hallgatóik kiválasztásában.

Most kiderült, az intézményeknek a felvételi előtt legalább két évvel meg kell határozniuk

a tantárgyak és érettségi vizsgatárgyak körét (tanulmányi pont),
az érettségi vizsgatárgyak körét (érettségi pont),
valamint az úgynevezett intézményi pont feltételeit.

A jelentkező egy felvételi eljárásban – függetlenül végzettségeitől, szakképzettségeitől, képesítéseitől – legfeljebb hat meghirdetésre ( karra, szakra, szakképzésre, képzési helyre) jelentkezhet, de megjelölhet több finanszírozási formát. Ha valaki ugyanazon szakra állami ösztöndíjjal támogatott és önköltséges képzésre is jelentkezik, az egy jelentkezésnek számít. A felsőoktatásért felelős miniszter dönt arról, hogy mely alapképzésben, osztatlan képzésben, felsőoktatási szakképzésben, mesterképzésben vehető igénybe állami ösztöndíj.

A rendelet szerint a tanulmányi pontokat a jelentkező 9–12. – nyelvi előkészítő esetén 9/Ny–12. – évfolyamos középiskolai osztályzataiból és a középiskolai tanulmányok lezárásaként megszerzett érettségi bizonyítványban szereplő vizsgatárgyak százalékos eredményeiből kell kiszámolni. A következő módon:
a) öt tantárgy: a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom), valamint egy legalább két évig tanult, a felsőoktatási intézmény által meghatározott egy tantárgy utolsó két (tanult) év végi osztályzatainak összegét kettővel meg kell szorozni;

b) az érettségi bizonyítványban szereplő vizsgaeredmények közül a négy kötelező és egy, a felsőoktatási intézmény által meghatározott érettségi vizsgatárgy százalékos eredménye átlagát egész számra kell kerekíteni.

Az érettségi pontok száma emelt szintű érettséginél egyenlő az adott vizsgatárgyból elért százalékos eredménnyel.

A középszinten tett érettséginél a százalékos eredmény alapján figyelembe vehető érettségi pontokról a kormány döntött. A rendelet melléklete a 25 százalékos középszintű érettségi vizsgától (17 pont) a 100 százalékosig (67 pont) adja meg, miként kell számolni.

A rendelet szerint a felsőoktatási intézmény által meghatározott intézményi pont „különösen az alábbi jogcímeken adható”:

emelt szintű érettségi vizsga,
nemzetiségi nyelvből, nemzetiségi nyelv és irodalomból tett érettségi vizsga,
felvételi vizsga, amely járhat személyes megjelenéssel, és lehet szóbeli vagy írásbeli vizsga, a részvételt a felsőoktatási intézmény feltételekhez kötheti,
kompetenciateszt,
nyelvvizsga vagy nyelvtudás,
tanulmányi és művészeti versenyek,
sporteredmények,
szakképesítés,
esélyegyenlőség,
munkatapasztalat,
részképzésben való részvétel, illetve ha a felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevélből nem számítottak érettségi pontot, az azonos képzési terület szakjára történő jelentkezés esetén a felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevélért.

Az önkéntes katonai szolgálatért továbbra is járnak a pluszpontok, de a legjobban a sikeres sportolók járnak.

A korábbi rendelet helyett, az új rendelkezés így szól.

Felvételi összpontszáma 500 pont annak a jelentkezőnek bármely általa választott intézményben meghirdetett képzésen – ha megfelel a jelentkezési és alkalmassági feltételeknek –, aki

olimpiai játékon, Sakkolimpián, 1984-től kezdődően a Paralimpián vagy a Siketlimpián 1–8. helyezést,
a Nemzetközi Olimpiai Bizottság vagy a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság által elismert sportágban az adott sportág magyarországi országos sportági szakszövetségének, a Magyar Paralimpiai Bizottságnak, illetve a Magyar Hallássérültek Sportszövetségének igazolása alapján felnőtt korosztály részére szervezett világbajnokságon 1–3. helyezést,
Európa-bajnokságon 1. helyezést ért el.

Az Eduline oktatási szakportál korábban azt írta, hogy a felvételin azok, akik valamilyen sportversenyen sikeresek voltak legfeljebb 50 többletpontot kaphattak.

A 2023. évi általános felvételi eljárásban a felsőoktatási intézmény az érettségi pont számításához az adott szakra megállapított emelt szintű érettségi vizsgatárgy helyett ugyanazon érettségi vizsgatárgy középszintű eredményét is elfogadhatja.

Frissítünk!

Megújult, rugalmasabbá vált a felvételi rendszer

A Kulturális és Innovációs Minisztérium közleménye szerint július végén az egyetemekkel, fenntartókkal és a hallgatókkal folytatott konzultáció után született meg a döntés a felvételi rendszer megújításáról, amelynek részletszabályait tartalmazza a mostani rendelet. Az átalakítás célja az volt, hogy nagyobb legyen a választás szabadsága az egyetemek, a leendő hallgatóik és családjuk számára. A tárca szerint az új rendszer ötvözi az eddigi előnyöket, miközben számos ponton megerősíti a felsőoktatási intézmények döntési lehetőségeit.

A felsőoktatási intézmények döntési szabadságot kapnak abban, hogy a változatlanul 500 pontos felvételi rendszeren belül határozzanak 100 pont odaítéléséről, az érettségi pontszámításnál figyelembe vehető tárgyakról, azok szintjéről, a felvételi minimumpontokról.

A 100 intézményi ponton felül 100 pont jár a középiskolai tanulmányi eredményekért és 300 pont az érettségi eredményekért. A 300 érettségi pontból 100 pont a magyar, matematika, történelem, idegen nyelv valamint egy, az intézmény által meghatározott érettségi vizsgatárgy, míg 200 pont szintén az intézmény által választott két érettségi vizsgatárgy eredménye.

A felsőoktatásért felelős miniszter az érettségi tárgyak egy bővebb körét határozza meg képzési területenként, szintenként, amelyből a felsőoktatási intézmény választja ki az érettségi pont számításához az elvárt érettségi tárgyak körét, dönti el, hogy kér-e egy adott szakhoz emelt szintű érettségi vizsgát. A közép és emelt szintű érettségi felvételi pontszámításának összehasonlíthatóságárt a sikeres középszintű érettségi vizsga százalékos eredményének 2/3-a, míg az emelt szintű vizsga százalékos eredményének egésze számít felvételi pontként.

Az intézményi 100 pont több részből állhat össze, például szóbeli felvételi vizsgából, motivációs levélből, nyelvi kompetenciából vagy munkatapasztalatból. Természetesen a továbbiakban is lehetőség van az esélyegyenlőségért, a sporteredményekért, a tanulmányi és művészeti versenyeken elért eredményekért többletpontot andi. Ezeken túlmenően az intézmény szabadsága eldönteni azt is, hogy ebben a kategóriában az adott képzés sajátosságából fakadóan mit vesz figyelembe.

A tárca fontosnak tartja, hogy azok a jó gyakorlatok, amelyek a hallgatóknak kedvezőek voltak – többek között a szakképzésből való egyetemi bejutás, a több pontszámítási mód közül a legjobb érvényesítése, az oklevél alapján történő pontszámítás, az önkéntes tartalékos katonai szolgálat többletpontjainak figyelembevétele – a jövőben is megmaradnak. Ráadásul a felsőoktatásba történő bejutás könnyebbé válhat a korábban tanulmányokat végző vagy diplomával még nem rendelkezők számára.

A képzésüket 2024 szeptemberében kezdők már az új szabályok szerint kerülhetnek be a felsőoktatásba. A jelentkezők számára előnyösebb változások esetében azonban nem szükséges a két év felkészülési idő, így már a 2023. évi általános felvételi eljárás során is lehetőség van arra, hogy az intézmények úgy döntsenek, egyes szakoknál középszintű érettségi vizsgát írnak elő, vagy csökkentik az eddigi központilag meghatározott minimumpontokat.