A bizonytalanoknál megbukna az Orbán-rendszer

A Republikon Intézet elemzése szerint a bizonytalanok közt háromszor annyi az ellenzéki (38%), mint a kormánypárti (12%).

A Magyar Narancsban Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke arról beszél, hogy a 2022-es választás a saját tábor és a bizonytalanok mozgósításáról fog szólni. A Bige László  megrendelésére a ZRI Závecz Research Intézettel közösen készített közvélemény-kutatásról azt mondja, az 5 ezer fős minta nem ritka, csak nem tudunk róla. Közpénzből gyakran készülhet ilyen.

Számára a Nézőpont és a Századvég éves bevételei, a kormány kommunikációja alapján egyértelmű,

hogy majdnem név szerint tudják, mit gondolnak a szavazóik, és erre reflektálva alakul az orbáni politika.

Horn Gábor az SZDSZ kampányfőnökeként is mindig szorgalmazta a nagymintás kutatást, szerinte ezres mintával finomabb társadalmi mozgásokat, a kisebb pártok támogatottságát nem lehet jól mérni, azokra nem lehet alapozni egy kampányt. Nem lepi meg, hogy a pártok nem rendelnek ilyet,

mert ez egy drága mulatság, és az ellenzéki pártok finoman szólva nem állnak jól anyagilag,

bár ő ennek ellenére is költene erre. Ők a kérdések összeállításában, az eredmények kiértékelésében vettek részt, magát az adatfelvételt a Závecz Research végezte.

Kapcsolódó
Kutatás készült a Fidesz 2022-es esélyeiről a magyar milliárdosnak
A házi őrizetben lévő Bige László nem akar politizálni, kíváncsi volt, mi várható jövőre. A kutatást az ellenzéki kampányguruk már megkapták. A Telex is. 

Az interjú megjelenésének napján egyébként a Republikon Intézet közzétett egy elemzést a bizonytalanokról, akiknek az aránya a közvélemény-kutatási adatok szerint nagyjából 30-40 százalékra tehető. Azt vizsgálták, mi jellemző a bizonytalanokra társadalmi hátterük, politikai véleményük, médiafogyasztási szokásaik alapján.

Csoportjukat a „nem menne el”, a „nem tudja” választ adók és a válaszadást megtagadók, akik együtt a minta 29 százalékát adták. A pártválasztásukat nem , de elvárásaikat megfogalmazzák, és a „maradjon-e a kormány, vagy távozzon” típusú kérdések alapján választ lehet kapni arra, melyik politikai oldalhoz köteleződnének el. A bizonytalanok fele válaszolt arra, hogy 2022-es választás után maradjon-e hatalmon a Fidesz-KDNP.

Az adatok alapján megállapítható, hogy főleg az ellenzéknek vannak tartalékai köztük, a kormánypártoknak korlátozottan. Csak a bizonytalanok 12 százaléka szeretné, ha a 2022-es választás után is Fidesz-kormány alakulna, 38 százalékuk örülne egy kormányváltásnak. 

Főleg az egyéni érvényesüléssel elégedetlenek. A bizonytalanok 82 százaléka úgy gondolja, hogy az Orbán-rendszer:

58 százalékuk nem ért egyet azzal, hogy bárki retorziómentesen elmondhatja véleményét. 70 százalékuk nem hitte el hogy az EU  bevándorlókat akar Magyarországra kényszeríteni.

Leginkább még az Orbán-kormány családpolitikájával, a mostani járványügyi intézkedésekkel elégedettek, míg a gazdasági helyzet kezelése, az oktatáspolitika és az uniós kapcsolatok miatt jelentős az elégedetlenség.

A Republikon Intézet elemzése szerint különösen magas az arányuk a megyeszékhelyeken, a dél-dunántúli, dél-alföldi régióban. Az iskolai végzettség szerint a szakmunkásképzőben végzettek és az érettségivel rendelkezők között a legmagasabb a bizonytalanok aránya.  Az adatok alapján a bizonytalanok 45 százaléka biztosan, vagy valószínűleg elmenne szavazni. Ez az összes választó 13 százaléka.

Módszertan:

Az elemzés alapját adó kutatás nem, kor, településtípus, végzettség szerint az ország felnőtt lakosságára reprezentatív, 5000 fős minta alapján, személyes megkérdezéssel készült január 8. és február 4. között, az adatfelvételt a Závecz Research végezte.