Az ápolók és a szülésznők arányát tekintve az utolsók között vagyunk Európában

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020-at az ápolók és szülésznők nemzetközi évének nyilvánította, becslésük szerint a világnak 9 millióval több ápolóra és szülésznőre lenne szüksége a 2030-ra kitűzött egészségügyi célok eléréséhez. Az ápolók napjáról Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő mellett Orbán Viktor miniszterelnök is megemlékezett. A világnap alkalmából az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat konkrétabban is megnézte, hogy áll a közösség ápolókkal, segédápolókkal és szülésznőkkel.

Általánosságban elmondható, hogy az Európai Unióban egyre többen dolgoznak ezen a területen, míg 2011-ben 4 millió szakembert tartottak számon, addig 2018-ban már 4,38 milliót, a legfrissebb, tavalyi évre vonatkozó adatok szerint pedig már 4,45 millió ápoló, segédápoló és szülésznő dolgozik az unióban. 2012 és 2019 között a szakemberek száma folyamatosan emelkedett.

Az Eurostat azt vizsgálta meg, hogy nemzetgazdaságonként, illetve a közösségre vetítve az összes foglalkoztatott hány százalékát teszik az ápolók és a szülésznők.

• Az unió átlaga 2,2 százalék, a legnagyobb arányt pedig Németországban mérték 3,4 százalékkal.
• Magyarország erősen a lista végére került, az összesítés szerint az összes magyar foglalkoztatott 1,3 százaléka ápoló vagy szülésznő. Ez olyan csekély arány, hogy csak Lettország, a speciális helyzetben lévő miniállam, Luxemburg és az unióhoz jelenleg éppen felzárkózni próbáló Bulgária került mögénk.
• Magyarországénál nagyobb arányszámmal rendelkezik több szomszédos ország: Románia, Szlovákia, Szlovénia és Horvátország is.
• Érdekes adat, hogy a közös piachoz tartozó, de nem tagállam Norvégia még Németországhoz képest is sokkal jobban áll, náluk az összes foglalkoztatott 4,3 százaléka dolgozik a vizsgált területen. Az ugyanilyen státuszban lévő Svájc szintén nem panaszkodhat 3,1 százalékos arányával, míg a távozó Nagy-Britannia 2,2 százalékos aránya megegyezik a közösség átlagával.

Balogh Zoltán, a Magyarországi Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke idén januárban a Világgazdaságnak azt mondta:

Magyarországon csaknem 24–25 ezer ápoló hiányzik az egészségügyi ellátás rendszeréből.

A kamara felmérése szerint – az összes megyéhez viszonyítva – Budapesten és Pest megyében a legalacsonyabb a folyamatos munkarendben dolgozó szakképzett ápolók száma, miközben itt a legmagasabb a szakképzetlen ápolók aránya. Az ápolói létszám messze elmarad az OECD-államok átlagától, míg Magyarországon valamivel több, mint hat ápoló jut ezer lakosra, addig Németországban 12, Svájcban 16. De legalább ilyen fontos az OKJ-s, és a BSc- vagy MSc-fokozattal rendelkező szakdolgozók arányának növelése.

Az OECD legfrissebb számai a 2017-es állapotot mutatják. Azt nézték meg, hogy 1000 lakosra hány ápoló jut. Magyarországon ez a szám 6,5, ami az OECD-országok tekintetében a középmezőny aljának tekinthető. Fontos kiemelni, hogy az egyes országok különböző végzettséghez köthetik az ápolói feladatok ellátását. Az OECD fókuszában azok a köz- vagy magánellátásban dolgozó ápolók állnak, akik közvetlenül a betegek számára nyújtanak szolgáltatásokat, de egyes esetekben ide számolták a szakoktatókat és a vezetőket is. Hogy ez esetben inkább tájékoztató adatokról van szó, azt jól mutatja, hogy Ausztria és Görögország például csak a kórházakban dolgozó ápolókat tartja számon, ami alulbecsléshez vezet. (Az OECD egészségügyi jelentését teljes terjedelemben itt éri el.)

Kiemelt kép: Marjai János /24.hu