Mennyi tartós élelmiszert tudnánk felhalmozni a lottóötösből?

És vajon mekkora hozam ütné a markunkat, ha az egészet szuperállampapírba fektetnénk?

Bár a koronavírus jelenlétét továbbra sem mutatták ki Magyarországon, a jelek szerint sajnos lényegesen nagyobb esélyünk van megfertőződni általa, mint telitalálatot érni el az ötöslottón, amelyen most szombaton rekordnak számító 5,252 milliárd forintot lehet nyerni, ha valaki egyedül találja el a kisorsolt számokat.

Mit tegyünk, hogy megnyerjük a lottóötöst?
Mekkora esélyünk van a telitalálatra? Fix számokkal vagy vaktában kitöltött szelvénnyel játsszunk? Hogyan növelhetjük az esélyeinket? És mihez kezdjünk, ha nyertünk?

Noha az Országos Kereskedelmi Szövetség és a kormány szerint is indokolatlan megrohanni a boltokat, honfitársaink egy része a karanténra készülve már elkezdett feltankolni a tartós élelmiszerekből, a hét közepén már áruházak üres polcairól érkeztek híradások.

Van, aki két hónapra bespájzol a koronavírus miatt
Több szupermarketben kiürültek a tartós élelmiszerek polcai, miután a vírustól tartva sokan felvásárlásba kezdtek. Elmentünk két áruházhoz, hogy vásárlókat kérdezzünk, mit tapasztaltak, mennyi mindent vettek, és mennyire tartanak a koronavírus-járványtól.

De vajon mennyi élelmiszert tudnánk venni a gigantikus lottónyereményből?

A játék kedvéért összeállítottunk egy tíz összetevőből álló túlélőcsomagot, és kiszámoltuk, mennyi egységet halmozhatnánk fel az egyes termékekből, ha az egész telitalálatért járó összeget erre fordítanánk.

Ha minden termékre egyenlő arányban költenénk az 5,252 milliárdból, akkor a csomagba beleférne (az olcsóbb változatok áraival kalkulálva):

Persze vagyonunknak alighanem jobb helyet is találhatunk egy élelmiszerraktárnál. Ha például úgy döntenénk, hogy a magyar emberek körében manapság legnépszerűbb befektetési formát, az úgynevezett szuperállampapírt választjuk, akkor

az ötéves futamidő után 1,436 milliárd forint hozam ütné a markunkat úgy, hogy ezért semmit nem kellene tennünk.