Hiába a vádemelés, újabb különleges beruházásra érkezik 450 millió Simonka György környezetébe

Ismét több százmillió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesül egy olyan alapítvány, ami erősen kötődik a nemrég költségvetési csalás és más bűncselekmény miatt vád alá helyezett Simonka György fideszes országgyűlési képviselőhöz – tudta meg a 24.hu. A két hete született támogatói döntés szerint a korábban több gyanús beruházásban is érintett Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány (DBMTKA) ezúttal őshonos háztáji állatok és növények bemutatására kap 450 millió forintot. A tervek szerint a majdnem félmilliárdos összegből egy turisztikai attrakció keretében mutatnának be egyebek mellett:

• 13 féle tyúkot,
• szarvasmarhákat,
• gyimesi racka juhokat,
• valamint 16 őshonos gyümölcsfát, és szőlőt.

Érdekes körülmény, hogy ugyanez az alapítvány 2017-ben egy ezzel csaknem megegyező elképzelésre már elnyert háromszázmillió forint brüsszeli támogatást. Akkor Mezőhegyes volt a beruházás központja, most pedig az onnan mindössze 26 kilométerre fekvő Dombegyházon kellene egy meglehetősen hasonló projektet megvalósítani.

Csakhogy – mint arról a helyszínen meggyőződtünk – a Mezőhegyesre megálmodott turisztikai központból máig nem valósult meg semmi, noha az eredeti tervek szerint idén júliusra be kellett volna fejezni a kivitelezést. 

Ez utóbbi projekt merőben hasonlít azokhoz az Európai Unió által szintén százmilliókkal támogatott, meg nem valósult szellemberuházásokhoz, amelyeknek Simonka György falujában, Pusztaottlakán kellett volna létrejönniük.

„A beruházás nullán áll”

Az említett háromszázmillió forint útját nemrég Mezőhegyesig követtük. A világhírű ménesbirtokáról ismert településen az eredeti pályázati tervek szerint őshonos állatbemutató farmot, komplex látogatóközpontot, és ajándékboltot kellett volna találnunk, ám a beruházás elemei közül egyet sem valósítottak meg annak ellenére, hogy 162 millió forintot már átutalt a DBMTKA részére a Magyar Államkincstár. Ráadásul a majdani turistaközpont helyét sem jelöli semmi a városban, azt csak némi kérdezősködés után találtuk meg a település szélén fekvő halastavak egyike mellett.

Az uniós beruházást jelző tábla egy kocsmaként üzemelő faház oldalára van kifüggesztve. Érdeklődtünk is a projekt állásáról a kocsmárosnál, aki nem tudott felelni kérdésinkre, ezért a kollégájához fordult segítségért:

Te, van itt valami állatbemutató? Egy éve vagyok itt és nem tudok róla

– érdeklődött zavart kacajjal munkatársánál.

Társa már tájékozottabb volt, és a tó melletti terület szélére, egy körülbelül száz négyzetméteres zárt kerthez irányított minket. Itt két mangalicát, néhány bárányt, és körülbelül egy féltucat tyúkot találtunk, ám a látottak nem arra utalnak, hogy erre költötték el a pályázat forrásait.

A kocsmában érdeklődésünkre megadták a pályázatban szerepkő konzorciumi partner – Az Egészségünkért Természetbarát és Egészségmegőrző Egyesület – vezetőjének elérhetőségét, akit fel is hívtunk. A férfi idegesen azt közölte, telefonon nem hajlandó válaszolni kérdéseinkre. Ugyanakkor a háromszázmilliós pályázatról szólva annyit azért elárult:

A beruházás folyamatban van, nullán áll még, amit ön látott, annak semmi köze a beruházáshoz.

Mindez azért is érdekes, mert a projektre eddig kifizetett 162 millió forintból 12 milliót számlák alapján fizetett ki az államkincstár, ami további kérdéseket vet fel a „nullán álló” beruházás tekintetében. De sajnos erre sem kaptunk választ a konzorciumi partnertől, aki hamar bontotta a vonalat.

Említésre méltó körülmény, hogy ottjártunk után nem sokkal a palyazat.gov.hu pályázati portálon átírták a beruházás megvalósítási határidejét 2020. december 31-ére, csakúgy mint két pusztaottlakai beruházás esetében.

Új pályázat a nem létező beruházás sikerén felbuzdulva

A mezőhegyesi látogatás után a frissen elnyert 450 millió forintos pályázatot is górcső alá vettük. Ennek pikantériája, hogy abban éppen a máig meg nem valósult háromszázmilliós projekt sikerére hivatkoztak. Azt írták:

Az alapítvány korábban már sikerrel pályázott hasonló témában, mely sikeren felbuzdulva új területeket is be kíván vonni a programba, erre igényli a támogatást.

Külön kiemelték azt is, hogy bár a két pályázat merőben hasonló, nincs átfedés, így kettős finanszírozás nem áll fenn, pedig a két pályázatnak címe is majdnem megegyezik. Fontos kérdés ugyan, de az nem derül ki a friss pályázatból, hogy miért van szükség két meglehetősen hasonló turisztikai központra 30 kilométeren belül.

Alapítvány: kapacitáshiány az építőiparban

Megkerestük a Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány is. Érdeklődtünk a háromszázmillió és a 450 millió forintos beruházásról is. Előbbit illetően többek közt azt kérdeztük:

• Milyen munkálatokat hajtottak végre az elmúlt csaknem két évben?
• A kormányzati pályázati portál szerint 150 millió forint előleget kifizettek az alapítvány részére, mennyit költöttek el az összegből, és mire fordították?
• Az adatok szerint 12 millió forintot nemrég számlák alapján fizetett ki az alapítványnak az államkincstár, miközben a konzorciumi partnerük szerint eddig semmi nem valósult meg a projektből. Milyen számlák alapján fizettek az alapítványnak?

A friss 450 millió forintos vissza nem térítendő támogatásról érdeklődve pedig azt kérdeztük:

• Miért van szükség egy merőben hasonló projektre a Mezőhegyestől mindössze 26 kilométerre fekvő Dombegyházán is?
• Azt írták, a korábbi sikeren felbuzdulva pályáztak újra. Az első pályázatból viszont semmi nem valósult meg, mit neveznek pontosan sikernek?

Mindezekre nem adott választ a DBMTKA. Helyette egy konkrétumokat többnyire mellőző levelet küldtek, amiben egyebek mellett azt írták:

Ön előtt is ismert tény kell, hogy legyen az építőiparban jelentkező kapacitáshiány valamint a költségek folyamatos növekedése, ezen okok miatt a projekt tervezése, aktualizálása folyamatos volt, azért, hogy a pályázati felhívás által támasztott feltételeknek eleget tudjunk tenni. Alapítványunk a Közreműködő Szervezettel folyamatos egyeztetést végez a sikeres és szabályos projektmegvalósítás érdekében, amelynek köszönhetően az előrehaladás hatályos Támogatási Szerződésnek megfelelően zajlik.

A válasz egyrészt azért érdekes, mert csaknem két évvel ezelőtt nyerték el az első háromszázmilliós pályázatot, és ennyi idő alatt semmilyen látszata nincs a projektnek.

Másrészt azért, mert a Békés Megyei Önkormányzat nyilvántartása szerint a beruházáshoz még tervek sem készültek, így pedig nem tűnik túl meggyőző érvnek az építőipar kapacitáshiányára hivatkozni, tervek nélkül ugyanis építkezés sincs.

Rokonok, barátok, üzlettársak, és Simonka György

A Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítványt 12 évvel ezelőtt, 2007-ben alapították Pusztaottlakán, épp egy évvel azután, hogy Simonka Györgyöt polgármesterré választották a településen. 2009-ben a fideszes politikus édesanyja és felesége is kuratóriumi tagja volt az alapítványnak, majd néhány évig Simonka unokahúga vette át a DBMTKA vezetését.

Később próbálták a családtól távolabb helyezni az alapítványt, az például a HVG riportjából derült ki tavaly, hogy a százmilliós pályázati pénzeket kezelő szervezet székhelyét egy lerobbant és elhagyottnak tűnő bódéba jegyezték át Mezőkovácsházára egy időre. Ennek ellenére mégsem sem sikerült eltávolítani teljesen a DBMTKA-t a Simonkáéktól, ugyanis annak kuratóriumában ketten is ülnek olyanok, akik a kormánypárti politikus üzlettársai voltak a Magyar Termés Tész Kft.-ben és a Paprikakert TÉSZ Kft.-ben. Ez az a két társaság, amelyek tevékenysége a politikus elleni vádemelés lényeges részét képezi, az ügynek a politikus mellett további 32 vádlottja van, igaz azt nem tudni, hogy köztük vannak-e az alapítvány kuratóriumi tagja is.

A DBMTKA az elmúlt 12 évben tetemes mennyiségű támogatást kapott a mind a hazai költségvetésből mind az Európai Uniótól. Utóbbitól 2007 óta több mint egymilliárd forint áramlott az alapítványba, amelynek kétes ügyei is akadnak bőven. Az egyik esetben épp a 24.hu korábbi cikke alapján még nyomozás is indult a szervezet tevékenysége miatt. De Hadházy Ákos még az LMP politikusaként derített fényt arra, hogy a Simonkához köthető alapítvány összefüggésbe hozható azzal a Public Sector Kft.-vel is, ami több nagy projekt előkészítését intézte Mengyi Roland korrupció miatt immár első fokon három év börtönre ítélt fideszes politikus pályázataival kapcsolatban.

Tétovázó hatóságok

A Mezőhegyesen el nem készült őshonos állatok bemutatását célzó turisztikai fejlesztés az Európai Unió Terület- és Településfejlesztési Operatív Programjából (TOP) kapja a vissza nem térítendő 300 millió forintos támogatást. A TOP-pályázatok megvalósulását – egyéb pályázatokhoz hasonlóan – elméletileg hatóságok ellenőrzik. Ebben az esetben a Pénzügyminisztérium az irányítóhatóság, de közreműködő szervezetként ténylegesen a Magyar Államkincstár követi a beruházásokat. Mezőhegyes pályázatait az államkincstár békéscsabai állampénztári irodái ellenőrzik. Feladatuk a támogatási kérelmek befogadása, a kedvezményezettekkel való közvetlen és intenzív kapcsolattartás, a projektek megvalósulásának nyomon követése és a kifizetési kérelmek valamint a támogatási szerződések kezelése.

Ezért megkerestük az államkincstárat a szóban forgó pályázattal kapcsolatban. Főként arról érdeklődtünk, hol tart beruházás. A kérdéseket már annak ismeretében tettük fel, hogy megbizonyosodtunk róla, a helyszínen nincs nyoma a kivitelezésnek. Az államkincstár hosszas telefonálgatás után azt közölte, hogy az irányítóhatóság, azaz a Pénzügyminisztérium fog válaszolni. Ahonnan végül 8 napnyi tétovázás mindössze annyit küldtek vissza:

Az érintett projektek részletes támogatási adatai megtalálhatóak a kormányzati pályázati portálon.

Kiemelt kép: Bieleik István / 24.hu