„Ez gyakorlatilag a halálsor” – ilyen az élet a repülőtér mellett

Elviselhetetlen zaj, kerozinnal szennyezett levegő, tetőkről potyogó cserepek. Rákoshegy lakói szerint az ő jogaikat és egészségüket egyszerűen semmibe veszik.

Elviselhetetlen életről panaszkodnak a XVII. kerületi Rákoshegy lakói. A mintegy tízezer lakosú városrész a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér szomszédságában fekszik, a felette zajló, az utóbbi 15 évben óriásira duzzadt forgalom pedig nem csak az itt élők mindennapi nyugalmát zavarja: a gépek károsanyag-kibocsátása és az állandó, mennydörgésszerű zaj rombolja az egészségüket, és van a környéken körülbelül hét olyan utca, ahol pályazárak idején gyakorlatilag életveszélyben vannak – állítják a lakók. A pályazár azt jelenti, hogy valamilyen okból lezárják a repülőtér egyes kifutópályáját, ilyenkor a kettes pályáról szállnak fel és le a gépek, éppen a rákoshegyiek feje felett.

Ebben az időszakban teljesen általános, hogy a gépek által keltett légörvény 30-40 cserepet lesodor a házak tetejéről. Tényleg csak a szerencsének köszönhető, hogy még senkit nem csaptak agyon

– mondja Frik Zoltán, a Kulturált Légi Közlekedésért Egyesület elnöke. A pályazár koránt sem kivételes alkalom, általában egy-két hetente végeznek valamilyen kisebb karbantartást az egyesen, de tavaly például három és fél hónapon keresztül folyamatosan a kettes pályát használták a repülők, mondja Frik, aki csak ebből az időszakból 28 cseréphullásos tetőkárról tud, de nyilván nem jelentették az összes esetet az egyesületnek. A környékbelieket emellett az a kockázati tényező is nyugtalanítja, hogy a repülőgép-balesetek túlnyomó többsége közvetlenül a fel- és leszállás után történik, ez pedig a budapesti reptér esetében igencsak sűrűn lakott területet jelent.

Hogy a helyzettel az önkormányzati választáshoz közeledve Tarlós István főpolgármester is foglalkozni kezdett, és az illetékes minisztériummal már meg is állapodtak a zajterhelés csökkentéséről, az alighanem nem független attól, hogy

a probléma tavaly augusztus óta számottevően kiterjedt, és Frik Zoltán szerint immár több százezer családot érint Budapesten és környékén.

Ekkor ugyanis az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség döntése nyomán biztonsági okokból megváltoztatták a gépek felszállási útvonalát, aminek következtében már nem csupán a XVII. és  XVIII. kerületekből, illetve Vecsés és Üllő környékéről, de Zuglóból, Kőbányáról, Angyalföldről, Óbudáról, Budatétényről, Kispestről és a XV. kerületből is ömlenek a panaszok a nehezen elviselhető zajról, az egyesülethez több ezer ilyen is eljut hetente.

Elköltöztethetik Ferihegyről a repülőteret, de attól csak máshol lesz zaj
Ha nem költöztetik el, és nem unják meg a turisták, akár akkorára is nőhetne, mint a londoni Heathrow. Ott tavaly 80 millió utas fordult meg.

Amikor az éjszakai repülési tilalom ígéretét szóba hoztuk, a rákoshegyiek csak még indulatosabbak lettek. Azt mondják, azon nincs mit üdvözölni, hogy 21 év után hajlandóak betartatni a jogszabályokat, a gyerekeknek ráadásul koránt sem elég, ha 0-5 óráig hagyják őket aludni, és félő, hogy az éjszakai tilalom miatt majd a 22 órától éjfélig tartó időszakba zsúfolják be az összes repülőt, amelyek így hárompercenként fogják felébreszteni a kicsiket – sorolták az aggályaikat.

„Már jelenleg is több százezer ember életkörülményeit rontja, hogy az ország repülőgép-forgalmának 90 százaléka a rossz helyre tervezett kifutópályák miatt a főváros fölé van irányítva, de ha ehhez hozzávesszük, hogy a Budapest Airport az utasforgalmat a jelenlegi 15 millióról 25 millióra próbálja feltornázni és a cargo-forgalmat is jelentősen növelni akarja, akkor első lépésként nem lehet másról beszélni, minthogy a januárban bejelentett, 225 milliárd forintos  fejlesztést azonnal befagyasszák. Erre semmilyen választ nem kaptunk, mint ahogy a több mint tíz éve tartó pereskedések során is mindig azt vesszük észre, hogy a hatóság és a repülőtér üzemeltetője egymást védik a bíróságon, de a lakosság egészségével és alapvető jogaival nem foglalkoznak” – jelentette ki Frik Zoltán, aki szerint nincs más megoldás, mint hogy egy másik, átgondoltabban és minél előbb megépített repülőtér átvállalja a légi forgalom nagy részét.