Hartán a Michelin-csillagos kolbász csak a bronzéremhez elég

Nem tudunk nem beszámolni arról, hogy négyfős szerkesztőségi csapatunk kolbásztöltő versenyen mérette meg magát a magyar kolbászuniverzum (paprikától) vörös óriásán, a Bács-Kiskun megyei Hartán. Tőtöttünk.
Mielőtt bármit elmagyaráznánk, idomulva témánkhoz: tölts! Ha plasztikba is, de jót, karcmenteset, hartai házit, hibátlan, másnap sem tiltakozik a fej. Fotó: Marjai János / 24.hu
Aztán válassz csapatnevet. Ha lehet, szellemeset, ha nem megy, olyat, mint a miénk. (A szervezőktől tudjuk, nincs verseny Tőtike nevű csapat nélkül.) Fotó: Marjai János / 24.hu
Az 1. Szerkesztőségi kolbásztöltő verseny ötletgazdái és kivitelezői a Hartai Kolbásztöltők Társasága; ha valaki tőtős élményre vágyik, arra készülhet, hogy kap négy kiló színhúst, két kiló zsírt, fűszereket, asztalt, szerszámokat (mármint a pálinkák és a parasztreggeli után), majd nekiáll az évezredes ceremóniának, melynek célja és gyümölcse: a kolbász. Először is darabolunk, hosszúkásra, mert azt rántja be éhesen a daráló. Fotó: Marjai János / 24.hu
Ilyen, amikor a daráló darál. Ujjra tessék vigyázni, ha nem, az sem baj, mert a rendezvény előtt, amíg van mivel, mindenki aláír egy papírt, miszerint szabad akaratából, saját felelősségére (t)eszi, amit (t)esz. Fotó: Marjai János / 24.hu
Minden csapatban űzött, munkába oltott élményfoglalkozáson úgy szokott lenni, hogy egy csinálja, a többi iszik (a mi brigádunk ebben természetesen kivételt képez); s hogy kontrollált tempóban folyjék az alkoholbevitel, a szervezők tréfás népi játékkal foglalják le a limbósokat. Fotó: Marjai János / 24.hu
A játék neve: szögbeverős. Adott egy tuskó (nem, nem az, aki két lábon áll, höhö), hanem egy fatuskó, melybe a kolbászmediátor négy szeget illeszt, csak annyira mélyen, hogy el ne dőljön a vas. Eztán négy csapat egy-egy versenyzője egyet-egyet üthet a kalapáccsal, annak „hegyes” felével. „Az elsőt mellé, a többit kurva közel” – ahogy azt a klasszikus ácséca tartja. (Képünkön a maga szögkörében triumfáló 24-es versenyző mámoros koncentrációja látható; hadd hívjuk fel a figyelmet az inas alkarra.) Fotó: Marjai János / 24.hu
Míg a szög tuskóba szalad, mozsárkában bors törik apróra illatosan, zacsikban egyéb hozzávalók várják húsba szervülésüket. Fotó: Marjai János / 24.hu
Gyúrás. Jobb, mint a konditeremben. Fotó: Marjai János / 24.hu
Massza a tárban, bél a csövön, tekerd. Fotó: Marjai János / 24.hu
Képünkön a pillanat, amikor a töltő fejében megszületik a gondolat: mi lenne, ha egyetlen bélbe töltődne a teljes matéria?! Fotó: Marjai János / 24.hu
Látják ezt a hatalmas kolbászgalaxist? Hogy kicsit sápadt? Az. Mert nincs benne paprika, minek oka, hogy csapatunk kolbászentellektüelje, a recepthozó Marjai fotós, ki amúgy a szakácsművészet rajongója s lelkes művelője, michelines séf receptjét hozta realizálni. Fotó: Marjai János / 24.hu
Ez itt a közös zsírba mártózás, melynek célja, hogy a négy csapat négyszer négy tagja, valamint a helyi tótumfaktumok körbekóstolhassák a négy terméket. Fotó: Marjai János / 24.hu
Íme a zsűrizendő objektumok. Melyeket mindenki pontoz, a pontokat összesítik, aztán eredményhirdetés, pálinka. Fotó: Marjai János / 24.hu
Íme alkalmi húsfeldolgozó brigádunk s rúdon a produktumunk. Mellyel a harmadik helyet szereztük a közös bölcsességgel született ítélet szerint (az arany a Player.hu "A Lebowski böllérek" elnevezésű csapatáé a "Jamaica Sunrise" fantázianévre hallgató kolbászával). A szerény bronz oka egyrészt, hogy parádés ellenfelek szó- és konyhakész versenyzőivel kellett megküzdenünk, másrészt az, hogy az általunk produkált különlegességre még nem érett meg a hon. Fotó: Marjai János / 24.hu
Illetve hisszük, hogy Ön kivétel, ezért szeretettel ajánljuk családi kivitelezésre is Marjai kolléga receptjét, íme. "70-30 arányú hús/szalonna; a hús össztömegének 2,5 százaléka a fűszer, ami egyenlő arányban: majoránna, rozmaring, kakukkfű, koriandermag, kömény; valamint kilónként 20 gramm só." Fotó: Marjai János / 24.hu