Nem adtak pénzt a fával fűtőknek, nehogy másra költsék, sokaknak végül fa sem jutott

Míg egy komfortos házban élő, gázzal vagy távhővel fűtő családnak egy szalmaszálat sem kellett keresztbe tennie az idén márciusban, a választások előtt bejelentett, 12 ezer forintos rendkívüli rezsicsökkentésért, addig a fával vagy szénnel fűtőknek nem jött ilyen könnyen az állami segítség. Sőt, több mint a felük adminisztratív akadályok miatt lecsúszott a támogatásról. A szilárd tüzelővel fűtőknek egészen mostanáig várniuk kellett, hogy megjelenjen az ő – tulajdonképpen még előző téli – rezsicsökkentésükről szóló kormányhatározat. Ebből kiderült, hogy

• csak azok kapják meg a rendkívüli rezsicsökkentést, akik október 15-éig leadták kérelmüket,
• a pénzt nem lehet a tüzelő szállítására fordítani, azt egyénileg kell megoldani,
• a kedvezményezetteknek vállalniuk kell, hogy az Országos Katasztrófavédelmi Alap ellenőrzi náluk, korábban nem részesültek téli rezsicsökkentésben.

Egy olvasónk azzal keresett meg minket, hogy 85 éves édesanyja szeptemberben és októberben súlyos betegség miatt kórházban volt, így lemaradt az október 15-ei határidőről. Szerettek volna póthatáridőt vagy méltányossági kifizetést kérni, de nem tudták, kihez fordulhatnának a problémájukkal. Kérdéseinket elküldtük a Belügyminisztériumnak, a tárca válasza szerint

nincs lehetőség központi kompenzációra, aki lecsúszott a határidőről, az semmit sem tehet.

Emlékeztettek, hogy a fával és szénnel fűtők rezsicsökkentésének módjáról először Kovács Zoltán kormányszóvivő tájékoztatta a közvéleményt július 26-án kiadott közleményében, és ekkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az igénylési határidő október 15.

A településektől október 15-éig beérkezett igényeket a Belügyminisztérium összegezte. Ez alapján 2886 önkormányzat 372 120 háztartása jelezte fűtőanyagigényét. A teljes támogatási összeg meghaladja a 4,4 milliárd forintot

– közölte a belügyi tárca.

Tehát bár Magyarországon mintegy 800 ezer háztartás igényelhette volna a szilárd fűtőanyagra vonatkozó rezsicsökkentést, csak 372 ezer háztartás jelezte igényét. A túlbonyolított rendszer igazságtalanságát bírálta Székely László ombudsman is. Az alapvető jogok biztosa arra hívta fel a jogalkotó figyelmét:

aggályos az a megoldás, hogy míg a közszolgáltatások esetében a rezsitörvény minden háztartás számára feltétel nélküli alanyi jogon biztosít hozzájárulást a téli fűtés díjának mérsékléséhez, addig a szociális célú tűzi-fatámogatás a jogosultaknak csak arra a szociálisan rászoruló körére korlátozódik, amely a mérlegelés útján elbírált önkormányzati döntés szerint megfelel a helyben megszabott feltételeknek. Ennek következtében ugyanis a szilárd fűtőanyaggal fűtő, de nem rászoruló, szociális ellátásban nem részesülő személyek alanyi jogon nem kapnak téli fűtéstámogatást. Esetükben tehát nem érvényesül az a deklarált jogalkotói cél, hogy mérséklődjenek az indokolatlanul magas lakossági terhek.

Az ombudsmani kritika leegyszerűsítve arról szól, hogy a szilárd tüzelőannyaggal fűtőket hátrányosan megkülönböztették a rezsicsökkentés kivitelezésekor. A jelentésről múlt héten megkérdeztük az energiaügyért felelős államtitkárságot, de egyelőre nem válaszoltak megkeresésünkre.

Szegények melege

A Habitat for Humanity civilszervezet A szociális tüzelőanyag-támogatás Magyarországon című kutatásában a KSH 2011-es népszámlálási adatai alapján arról ír, hogy Magyarországon a

•  lakások 45 százalékát fűtik gázzal,
• 21 százalékát szilárd tüzelővel (fával vagy szénnel),
• 15 százalékát gázzal és fával vegyesen.

A szilárd tüzelés pedig éppen a rosszabb szociális helyzetben lévő járásokban a legelterjedtebb. A fűtési módok és a szociális helyzet összevetésekor a kutatók arra jutottak, 19 olyan járás van, ahol a lakások több mint 50 százalékát kizárólag fával fűtik, ezek közül 11 „komplex programmal fejlesztendő”, azaz a leghátrányosabb helyzetű terület. Emellett 22 járásban a lakások több mint 75 százalékát fűtik legalább részben fával, ezek közül 13 tartozik a leghátrányosabb helyzetű járások közé. Adataikat a KSH 2015-ös felmérése is megerősítette, eszerint a szilárd tüzeléssel fűtő háztartások felülreprezentáltak az alacsony jövedelmű családok között. A fűtési szegénységet tovább mélyítette, hogy

2011 és 2017 között mintegy 30 százalékkal nőtt a fa és a szén ára, miközben a gáz és a távfűtés költségei 14, illetve 11 százalékkal csökkentek.

Éppen ezért fontos lett volna, hogy azok, akik a legnagyobb szükségben élnek, a lehető legkönnyebben hozzájuthassanak a 12 ezer forintos téli rezsicsökkentéshez. Olyan könnyen, mint a komfortosabb körülmények között élők. Kismértékben az is javított volna a helyzeten, ha a szilárd tüzelővel melegedők segítsége nem csúszik több mint fél évet. A tűzifa ára ugyanis év eleje óta is folyamatosan nő:

Nem kapnak pénzt, nehogy másra költsék

Kezdeményeztük a kormánynál, hogy a tűzifa-támogatást készpénzben adják az érintetteknek. Az elutasítást azzal indokolták, hogy a gáz- vagy távfűtést használók is természetben kapták meg a segítséget

– monda el lapunk megkeresésére Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Hozzátette: a kormány részéről az is elhangzott, szeretnék, ha a fűtéstámogatást valóban a fűtési kiadások enyhítésére használnák, arra az érvre viszont nem voltak vevők, hogy a többség a 12 ezer forintos jóváírás összegét a következő hónapban nem fizette be, így tulajdonképpen bármi másra elkölthető pénzt kaptak. A TÖOSZ elnöke szerint a szociálisan rászorulók kérhetnek segítséget az önkormányzattól, de az elúszott rezsicsökkentés kompenzációja nem az önkormányzatok feladata.

Egyre többen térnek át a fával fűtésre, a piac átláthatósága és szabályozása miatt viszont egyre drágább a tűzifa. Az EKÁER bevezetése előtt sokan adóelkerüléssel, Szlovákiából hoztak be fát, mára ezt szigorúan ellenőrzik, így tulajdonképpen a magyar piacnak kell egyre nagyobb igényeket kiszolgálnia. Ez pedig az árak növekedéséhez vezet

– tette hozzá Schmidt Jenő.

Szerinte aki nem tud fát venni, az gyakran bármit eltüzel: nedves gallyakat, hulladékot, lábon száradt fát. A WWF magyar szervezete 2017-ben kérdőíves módszerrel vizsgálta a magyarországi fűtési helyzetet. A válaszoló helyi önkormányzatok 78 százalékánál a településen élők nagyobb csoportjának gondot okozott a fűtésszámla kifizetése, de volt olyan önkormányzat, ahol a lakók 90 százalékát sújtotta a fűtési szegénység.

A szemétégetés hatásairól, a szociális, gazdasági és környezetvédelmi következményeiről bővebben itt írtunk:

Kiemelt kép: Balázs Attila / MTI