Gyurcsány alternatív nemzetgyűlés létrehozását javasolta az ellenzéknek

Gyurcsány Ferenc levélben kereste meg a választás után az MSZP, a Jobbik, az LMP és a Párbeszéd elnökeit, frakcióvezetőit, melyben azt javasolta, hogy egy, a francia forradalmat megelőző, a „labdaházi nemzetgyűlés” néven híressé vált mozgalomhoz hasonlóan az ellenzéki pártok hozzanak létre egy alternatív nemzetgyűlést, írja az atv.hu.

A levélben többek közt az állt, hogy Gyurcsány szerint a parlamentben nincs valós jelentősége az ellenzéknek a döntések befolyásolására, ezért kellene egy olyan fórum, ahol az ország valós problémáiról tudnának vitatkozni. A DK elnöke ettől még azt javasolta a képviselőknek, hogy vegyenek részt az Országgyűlés munkájában is.

Gyurcsány egy olyan fórum létrehozását javasolta,

• „amelynek tagjai a választásokon mandátumot szerzett ellenzéki országgyűlési és európai parlamenti képviselők, hiszen a testület komolyságát és legitimációját a választásokon szerzett, közvetlenül a néptől származó mandátum biztosíthatja;
• amely nem a hivatalos parlamenti napirend megtárgyalásának az alternatív fóruma, hanem, amely az ország valódi ügyeivel (pl. egészségügy, oktatás, kivándorlás, szegénység, a 21. század kihívásai, stb.) foglalkozik,
• amelynek határozatai természetesen közjogi kötőerővel nem bírnak, de előkészítik a demokratikus átalakulást és alternatív programot adhatnak a demokratikus nyilvánosság számára, hiszen ez megalapozhatja a kormányváltás utáni demokratikus átmenetet;
• amely a legjobb hazai és európai minták alapján saját maga szabályozza a működését, hiszen az Országgyűlési törvény és Házszabály nem alkalmas egy demokratikus képviseleti fórum működtetésére;
• amely állandóan, rendszeres ülésezési rendben és állandó helyszínen működik, hiszen a megvitatandó témák száma és bonyolultsága, valamint az ellenzéki alternatívák bemutatásának folyamatos szükségessége miatt egy esetileg ülésező ellenzéki nemzetgyűlés nem volna elegendő;
• amelyben a képviselők pártfrakciókban politizálnának, hiszen – azon túl, hogy ez a demokratikus európai gyakorlat – az alternatív nemzetgyűlésnek nem az ellenzéki pártok közötti politikai, szakpolitikai véleménykülönbségek teljes feloldása a célja (az ellentétes lenne a politikai pluralizmus alapkövetelményével), hanem, hogy értelmes, nyugodt és nyitott vitákat folytassunk és próbáljunk meg a lehető legszélesebb körű kompromisszumokat létrehozni;
• amely – a népképviselet elvének tiszteletben tartása alapján – a megválasztott képviselők szavazatával hozza határozatait, de a döntések előkészítésébe széles körben bevonja a civil szervezetek, szakmai- és szakszervezetek és a tudományos élet képviselőit, hiszen az európai politikai kultúrában ez elengedhetetlen a jó szakmai színvonalon folyó parlamenti munkához;
• amely teljes nyilvánosság mellett végzi munkáját, hiszen enélkül demokratikus parlamenti munka nem elképzelhető”.

Kiemelt kép: Marjai János/24.hu