Nemzetközi porondon nyomná le a magyar kormányt az Amnesty

Az Európai Bizottsághoz, az Európai Tanácshoz és az ENSZ-hez fordulnak a menedékkérők ügye miatt.
Kapcsolódó cikkek

Az Amnesty International Magyarország az Európa Tanácshoz, az Európai Bizottsághoz és az ENSZ-hez fordul a múlt szerdán Áder János köztársasági elnök által aláírt törvénymódosító csomag miatt, amely elrendeli a menedékkérők – köztük a 14 évesnél idősebb kísérő nélküli kiskorúak – automatikus őrizetbe vételét – közölte a szervezet hétfőn.

Emlékeztetnek: az Áder János köztársasági elnök által 2017. március 15-én aláírt öt különböző törvény módosítása elrendeli valamennyi menedékkérő őrizetbe vételét a menekültügyi eljárás teljes időtartamára – beleértve az esetleges felülvizsgálati időszakot is – a határ menti tranzitzónákban, valamint lehetővé teszi a Magyarország területén elfogott valamennyi irreguláris személy kitoloncolását az ország határán húzódó kerítésen túlra.

Az újonnan elfogadott intézkedések, amelyek kizárólag a bevándorlási státuszuk miatt kollektíven büntetik és veszélyeztetik a Magyarország területére érkező menekültek és migránsok emberi jogait, újabb egyértelmű fenyegetést jelentenek az Európai Unió (EU) közös értékeire, ideértve az alapvető emberi jogokat is

Az Amnesty International által azonosított legfőbb jogsértő rendelkezések a következők:

Az Amnesty International Magyarország ezért levélben fordult Dimitrisz Avramopuloszhoz, az Európai Bizottság migrációs ügyekért, uniós belügyekért és uniós polgárságért felelős biztosáho, Frans Timmermanshoz, az Európai Bizottság első alelnökéhez, Nils Muizniekshez, az Európa Tanács emberi jogi biztosához illetve az ENSZ Önkényes Fogvatartással Foglalkozó Munkacsoportjához. Azt kérik, hogy vizsgálják meg az elfogadott törvénymódosító-csomag uniós és nemzetközi szabályokkal való összhangját, tájékozódjanak a helyszínen a körülményekről, és tegyenek meg minden hatáskörükbe tartozó olyan lépést, amely biztosítja, hogy Magyarország továbbra is megfelel a nemzetközi jogi előírásoknak és az uniós szabályoknak.

Az Európai Bizottságot külön arra kérik, hogy vizsgálja meg, fennállnak-e egy újabb kötelezettségszegési eljárás feltételei; gyorsítsa fel a 2015 decemberében megkezdett kötelezettségszegési eljárást; és amennyiben indokoltnak látja, nyújtson be egy indoklással ellátott javaslatot az Európai Tanácshoz, és indítsa el az EUSZ 7. cikkének (1) pontjában foglalt megelőző mechanizmust.