Óraátállítás: a Jobbik megtalálta a rést

Az óraátállítás alighanem Magyarország egyik legértelmetlenebb eseménye.

Évente kettő van belőle, ingyenes, ennek ellenére a magyarok 80 százaléka legszívesebben eltörölné.

Ráadásul tanulmányok bizonyítják, hogy a fejlett világban semmilyen gazdasági haszna nincs, hiszen az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltoztak az elektromosáram-fogyasztási szokások. Legalábbis Magyarországon az állítólagos spórolás az áramon (amivel indokolták a bevezetést 1980-ban) már nagyon nehezen mérhető.

Ezzel szemben a téli időszámítás:

De már nem kell sokáig szenvednünk. Ha minden igaz, jövő héten a parlament eltörölheti a téli időszámítást. Erről még októberben adott be javaslatot a jobbikos Kepli Lajos. Kérdésünkre a képviselő megerősítette, hogy a gazdasági bizottság egyhangúlag, 14 szavazattal támogatta a javaslatot. A házbizottság csütörtökön dönt arról, hogy általános vitára bocsájtja-e a beadványt, így jövő héten már tárgyalhatja is a parlament a módosítást. Ha elfogadják, onnantól kezdve a kormánynál pattog a labda, hiszen a törvény a kormányt hatalmazza fel arra, hogy módosítsa a vonatkozó rendeletet, mondta.

Fotó: MTI / Máthé Zoltán

A képviselő azzal érvelt, hogy leginkább a mezőgazdaságot, illetve a munkavállalókat segítené, ha eltörölnék az óraátállítást, de más területeken is pozitív élettani hatása lenne. Először még tavasszal tette meg a témával kapcsolatos javaslatát a jobbikos képviselő, akkor azonban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium elutasította. Fónagy János államtitkár azt állította, az áttérés azzal járna, hogy nem lennénk egy időzónában a legfontosabb kereskedelmi partnereinkkel, mondta lapunknak Kepli.

Az óraátállítás története

A mesterséges világítás helyettesítésére (és ezzel az üzemanyag háborús célokra való megtakarítására) elsőként Németország alkalmazta a nyári időszámítást, 1916. április 30-án. Ezt akkor, az első világháború alatt gyorsan átvette Nagy-Britannia, az Egyesült Államok (az USA hivatalosan csak 1918-ban vezette be) és sok más ország, de a háború végével az országok visszaálltak a normál időszámításra. Magyarországon először 1954-57-ben alkalmazták az óraátállítást, leszámítva az első világháborús éveket. Rákosi alatt a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkező kapacitási nehézségek enyhítésének reményében alkalmazták. 1958 és 1979 között a nyári időszámítás használata szünetelt, ám 1980-ban újra bevezették villamosenergia-megtakarítási céllal. Jelenleg hazánk időzónájára uniós irányelv vonatkozik, amit nem kötelező elfogadnunk, nemzeti szintű döntés is elég a váltáshoz.

Mindenesetre kikértük a legfrissebb áramfogyasztási adatokat a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.-től (MAVIR), hogy megtudjuk, mennyit spóroltunk 2016-ban az óraátállítással, de ezt csak péntekre ígérték, mivel az összesítés elég bonyolult dolog. Hiszen közel sem egyszerű az óraátállítás hatásait elválasztani a többi fogyasztást befolyásoló tényezőtől.

A MAVIR korábbi adatai alapján, az óraátállítással elvben évi 120 ezer megawattóra villamos energiát spórolunk, ami megfelel egy közepes magyar város éves fogyasztásának. Ez durván évi 4-5 milliárd forintot jelent. A villamosenergia-megtakarítás jellemzően a háztartásokban, az építkezéseken, a hosszan nyitva tartó intézményekben és szolgáltatóknál, valamint a középületek díszkivilágításánál jelentkezik – írták megkeresésünkre.

Már nincs mérhető gazdasági haszna

Léteznek azonban olyan kutatások is, amelyek kétségbe vonják a téli időszámítás hasznát. A kaliforniai Berkeley Egyetem két kutatója szerint, az este megspórolt energiát a reggeli fogyasztás kiegyenlíti, vagyis az egész átállásnak nem sok értelme van. Bár Magyarországon – legalábbis egy négy évvel ezelőtti MAVIR tanulmány szerint – a reggeli jelentkező túlfogyasztás nem számottevő, ennél döntőbb lehet, hogy a légkondicionálás nyolcvan évvel ezelőtti feltalálása óta nyáron is megugrik az áramfogyasztás. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a globális felmelegedés miatt nyáron egyre jobban pörögnek a légkondicionálók, akkor valószínűleg ez Magyarországon is túlszárnyalhatja áramszámlában az óraátállításon megspórolt összeget.

Magyarországon 1980-ban vezették be a téli időszámítást, ekkor a közvilágítás sokkal nagyobb súllyal szerepelt az összfogyasztásban, mint ma. Ráadásul a villamosenergia-fogyasztási szokások az elmúlt 60 évben jelentősen megváltoztak. Ma már rengeteg elektromos kütyüt használunk, és a lakossági áramfogyasztás sokkal jelentősebb, mint például az ipari fogyasztóké. Régen a terhelési csúcsok télre estek, de akkor leginkább csak a világításra, esetleg esti rádiózásra, ritkán tévézésre használták az emberek az áramot, fűtésre pedig szinte egyáltalán nem. Plusz a közvilágítás terén nem is nagyon racionalizálható megtakarítás, mert a kapcsolás nem idő, hanem számítógépek vezérelte fényerősség alapján történik.

A Jobbik keleti időszámítást akar

Putyin festmény (Array)

Mindenesetre Oroszországban Putyin már engedett a nép szavának, és 2011-ben eltörölte a téli időszámítást. Nálunk a Jobbik találta meg a rést. Kérdésünkre a jobbikos Kepli Lajos azt válaszolta,

nem Putyintól vették az ötletet,

hiszen az óraátállítás eltörlése már a Jobbik 2010-es programjában is szerepelt, de stílusosan a téli időszámítás fordulójára időzítették a beadványt, mert ekkor irányul rá nagyobb figyelem.

Igaz, a hírek szerint Oroszországban 2014-ben olyan törvényjavaslatot fogadtak el, amely visszaállította a téli időszámítást. Az egész éves nyári időszámításra korábban sok panasz volt, az egészségvédelmi bizottság például arra hivatkozott, hogy az oroszok krónikus alváshiányban szenvednek és örökké fáradtak, a mezőgazdasági dolgozók szerint pedig az állatok sem tudták megszokni az új, nyári időszámítást, például kevesebb tejet adnak a tehenek.