Logikátlanul bombázza szét az utakat Budapest

A 2017-es vizes-világbajnokság miatt halaszthatatlan a Róbert Károly körút felújítása. Szeptemberben több tucat közúti beruházás vette kezdetét a fővárosban, van, ahol konkrét célkitűzés nélkül.
Kapcsolódó cikkek

Mintha nem lenne holnap

Szeptember elején legjobb tudása szerint rontott neki az utaknak a BKK, a munkálatok pedig jelentős forgalomkorlátozással is járnak.

A BKK egy színes, interaktív és meglepően érthető táblázaton szedte össze, hol, meddig dolgoznak majd a szakemberek. Íme mindez pontokban.

Dugópara

Szemfüles olvasóink kiszúrhatták, hogy a legjelentősebb útfelújítás kimaradt az iménti felsorolásból, és pont azért, mert ez a legjelentősebb.

A Róbert Károly körúton szeptember 17-én kezdték el a munkálatokat az Árpád híd és a Vágány utcai felüljáró között. Ha már túrnak, kerékpárút is épül a szakaszon, illetve megújul a Népfürdő utcai és az Esztergomi úti híd is.

A tervek szerint szűk egy év alatt, 2017 nyaráig befejezik a 3 milliárd forintból készülő projektet.

Fotó: BKK

Átgondolatlan építkezés

A 24.hu megkeresésére Király Dávid, a Republikon Intézet várospolitikai szakértője elmondta, a nagyobb lezárásokkal járó beruházásoknál két megoldás létezik. Míg az előző városvezetés inkább hosszabb időre ütemezte a felújításokat, hogy ne kelljen egyszerre túl nagy területet lezárni és komplett városrészeket megbénítani, Tarlós Istvánék viszont inkább egyszerre indítják el a kisebb projekteket, hogy a forgalomkorlátozások rövidebb ideig tartsanak.

Tavaly láthattuk, hogy a Széll Kálmán tér és a fonódó építésekor sikerült Bel-Budát teljesen megbénítani. A nagyobb fejlesztéseket nyáron kellene végrehajtani, ilyenkor ugyanis körülbelülegyharmadával csökken az autósok és a közösségi közlekedéstigénybe vevők száma. A másik probléma, hogy sokszor előkészítés nélkül látnak hozzá a feladathoz, a Bartók Béla úton például most még azt sem tudják, hogy egy vagy két autós forgalmi sáv működik-e majd

– fogalmazott.

A szakember megjegyezte, a Róbert Károly körút felújításátindokoltabb lett volna két nyári időszakban lebonyolítani, de a fővárosálláspontja szerint a felújítás halaszthatatlan, jövőre el kell készülni vele, mert vizes-világbajnokságot rendezünk.

Szomorú, hogy a város fejlesztése során nem elsősorban annak a hárommillió embernek az érdekeit sorolják előre, akik Budapestet minden nap használják. A fejlesztéseket, beruházásokatsporteseményekhez és a turistaszezonhoz kötik.

Lezárult közterületi fejlesztések

Bár az elkészült projektek sora közel sem olyan hosszú, mint a folyamatban lévőké, az alábbi fejlesztések miatt idén már biztos nem kell számítani dugókra, ugyanis, mint a közcímből kiderül, lezárultak:

Parkolók

A parkolási rendelet szerint az őrzött fizető és ingyenes P+R parkolóhelyek üzemeltetője 2011-ben készítette el a bővítési koncepciót. 2015 végéig 1400 új várakozóhely létesült, így 50 százalékkal több parkolóhely áll már az autósok rendelkezésére a fővárosban.

Idén eddig a Pillangó utcai, eddig 53 férőhelyes parkoló befogadóképességét bővítették a triplájára, valamint a cinkotai parkolót is tágasabb lett.

Ami pedig még hátravan év végéig: 

A BKK honlapja szerint az Akadémia parknál és Békásmegyeren 2016 után, ergo valószínűleg 2017-ben épülnek majd parkolók.

Közösségi közlekedés

Mindent megtesz utasaiért a BKK, legalábbis ez derül ki a már befejezett, folyamatban lévő és lezárult fejlesztések listájából.

A BKK honlapján elérhető adatok szerint jelenleg az új típusú megállók kihelyezése, a peronfelújítás, az elektronikus jegyrendszer kivitelezése, új ügyfélközpontok létrehozása és a MOL Bubi rendszerének finomítása és bővítése zajlik, de ezek tulajdonképpen nem kontárkodnak bele az autósok életébe.

24.hu / Neményi Márton

A cég szép álmokat dédelket jövőbeli tervei között szerepel

Azt nem pontosítják, melyik projekt mikor indul, de hogy mindegyik kisebb-nagyobb fennakadást okoz majd ideiglenes az autók életében, az biztos.

Érdekesség, hogy a hónapok óta hatalmas mizéria övezte 3-as metró közelgő felújításáról egy szó sincs a BKK honlapján, pedig az elkövetkező évek legjelentősebb projektjéről beszélünk.

Aránylag jó arány

Király Dávid szerint az elmúlt években tisztán kirajzolódott, hogy Budapest legnagyobb útjainak kapacitása csökkenthető. A 4-es metró építésekor, a Margit híd vagy a Baross tér lezárásakor a közlekedők megtalálták az alternatívákat, a város forgalma a kisebb kapacitás ellenére nem bénult le.

A nagy beruházások idején az autósok választhatják a kerülőutakat, vagy a közösségi közlekedést. Az elmúlt évek beruházásai azt mutatják, hogy a közlekedési szokások – akár kényszer hatására – megváltoznak

– mondta a szakember, aki szerint komolyan érdemes lenne tanulni ezekből a helyzetekből, de a városvezetés fél hozzányúlni a nagyobb forgalmú utakhoz, nem merik csökkenteni a túlzsúfolt utak kapacitását, mert ezzel rövid időre szándékosan dugókat generálnának, még ha ezzel a közösségi közlekedésre tudnák is szoktatni az autósok egy részét. 

Hozzátette, Budapesten máig viszonylag magas a buszokat, villamosokat, metrókat választók aránya.

Európai szinten is jó, körülbelül 60-40 százalékos a fővárosban a közösségi és az autós közlekedés mellett voksolók aránya. Mindez nem azért, mert mi a nyugatiaknál felvilágosodottabbak vagy környezettudatosabbak vagyunk, hanem egzisztenciális okokból.Míg nyugaton sokan megtehetik, hogy egy háztartáson belül akár 2-3 autót is fenntartsanak, nálunk sokaknak kényszer a tömegközlekedés. Az autózás terjedésével persze nálunk is csökken a tömegközlekedők aránya, de szerencsére nem rohamosan. A közösségi közlekedés színvonalának emelésével ez a tendencia megfordítható: ehhez az kell, hogy az autósok a metrózást, buszozást ne kényszernek, hanem valódi alternatívának lássák.

Címkék: közlekedésbkkbudapestbkvróbert károly körút