A magyar diákok közel fele menne külföldre dolgozni

Az oktatási rendszerrel mindössze minden harmadik diák elégedett. Az állásban lévő fiataloknak pedig 53 százaléka mondott negatív véleményt az oktatási rendszerről.

Az első negyedévben jelentősen romlott az oktatás színvonalának megítélése a magyar nappali tagozatos felsőoktatási hallgatók körében: 39 százalékuk fogalmazott meg negatív véleményt, szemben a múlt év utolsó negyedében mért 22 százalékkal, derül ki a K&H Bank fiatalok jóléti indexének első negyedéves adataiból.

A magyar diákok – nappali tagozatos felsőoktatásban tanuló hallgatók – 45 százaléka tervez külföldi munkavállalást, a budapesti diákok között pedig 60 százalék az arányuk. Az aktív keresők mindössze 29 százaléka érzi úgy, hogy megbecsülik a munkahelyén.

Hiányzik a bizalom

Szerkesztőségünkbe eljutatott közleményükben azt írják, hogy a fiatalok elégedettségét és jövőbeli várakozásait – többek között a lakhatással, munkával, előrelépési lehetőségekkel, oktatással, családdal kapcsolatban – vizsgáló K&H fiatalok jóléti indexe az idei év első negyedében +8 ponton állt. Ez jelentős csökkenést jelent a múlt év utolsó negyedévében mért +11 ponthoz képest.

A mutató kedvezőtlen változásában szerepet játszott, hogy többek között az anyagi biztonságról és a lakhatási körülményekről, illetve az oktatás színvonaláról is negatívabban vélekedtek a megkérdezettek. A kutatásban 300, 19-29 éves fiatal vesz részt.

A magyar oktatási rendszerről a megkérdezett diákok – nappali tagozatos felsőoktatásban tanuló hallgatók – többsége, 39 százaléka volt negatív véleménnyel. Az elégedetlenek aránya jelentősen nőtt, a múlt év utolsó negyedévében csak a diákok 22 százaléka tartozott ebbe a körbe.

Az oktatási rendszerrel mindössze minden harmadik diák, azaz 30 százalék volt elégedett. Az állásban lévő fiataloknak pedig 53 százaléka mondott negatív véleményt az oktatási rendszerről.

Menekülés

A kutatásból kiderült, hogy a fiatalok többsége, 70 százalék beszél valamilyen idegen nyelven, és 38 százaléknak van legalább egy középfokú nyelvvizsgája. A különbség a fővárosi és a kisvárosi fiatalok között nyelvtudás szempontjából jelentős: míg a budapestiek 85 százalékának van legalább egy középfokú nyelvvizsgája, a kisvárosi fiatalok között ez az arány már csak 58 százalék.

A külföldi munkavállalás és tanulás lehetősége népszerű a fiatalok táborában. A diákok 27 százaléka tervezi, hogy egy ideig külföldön tanulna, a külföldi munkavállalás lehetősége pedig 45 százaléknál szerepel a tervek között, a budapesti diákok esetében pedig 60 százalék fontolgatja.

A felmérés szerint a diákok inkább vágynak külföldön dolgozni: az aktív dolgozók körében csak 30 százaléknak vannak ilyen tervei.