Orbán nem akar beszakítani koponyákat

A menekültekkel is tudott foglalkozni az alaptörvényt ünneplő beszédében a kormányfő, aki megdicsérte Schmitt Pált, valamint a győztes alkotmányozó csata résztvevőit.
Kapcsolódó cikkek

A záróbeszédet Orbán Viktor mondta el az alaptörvénynek szentelt ünnepségen az Országházban hétfőn. A Hvg.hu szerint korszerűnek nevezte az alaptörvényt, ami politikai csatában született, és akik ott voltak az ülésen, a győztesei a csatának.

Orbán nem értett egyet az alkotmányos nemzeti konzultáció egyes eredményeivel, de elfogadta a nép véleményét. Hálálkodott, hogy annak idején a szocialisták nem voltak képesek alkotmányozni. Szerinte várható volt, hogy az “idegen erők” támadni fogják az alaptörvényt, meg is köszönte Schmitt Pál bukott államfőnek, hogy aláírta azt. Beszélt arról is, hogy a békés együttéléshez el kell sajátítani az együttélés kultúráját.

Nem beszakítani kell a koponyákat, hanem összeszámolni.

Dicsérte az alkotmányt szerkesztő Szájer Józsefet, aki hősies népnevelő munkát végzett, majd azt fejtegette, hogy az Európai Uniónak nincs korszerű alaptörvénye. Az EU-nak felrótta, hogy a világ vezető hatalmának kéne lennie, de saját önmarcangolásával és a lengyelek vegzálásával van elfoglalva (az EU-t széthúzó-gyengítő nacionalista kormányokat nem említette).

Budapest, 2016. április 25. Orbán Viktor és Schmitt Pál az alaptörvény kihirdetésének ötödik évfordulója alkalmából tartott ünnepségen. MTI Fotó: Kovács Tamás

Az alaptörvény szerinte világosan megfogalmazza, hogy az államnak meg kell védenie állampolgárait, határokon belül és kívül is. Migránsozott egy ízeset is a végén, a saját Schengen 2.0 javaslatát is fényezte. Elfogadta, hogy a rászoruló menekülteket meg kell védeni, de terroristáknak nincs helyük köztük. Végül ezt mondta:

az iszlamizálódás alkotmányos tilalom alá esik Magyarországon.

Elnök úr büszke, hogy aláírta

Schmitt Pál is beszélt a ceremónián, és közölte, mennyire büszke, hogy ő írta alá a jogszabályt államfőként. Szerinte szimbolikus volt, hogy a magyar EU-elnökség idején számolt le az ország a kommunista gyökerű alkotmánnyal. “Az új alkotmánynak végre van morális töltete” – mondta a Hvg szerint, hozzátéve, hogy az egy erénytükör, ráadásul jól értelmezhető, korszerű és magyar. Sajnálta, hogy az ellenzék nem szavazta meg az alaptörvényt, és most se jött el, majd a kereszténység említését éljenezte.

Aki meghasonlik, elpusztul

Kövér László szerint egyik korábbi alkotmány se volt az igazi, a harmadiknak se volt demokratikus legitimációja. Elmondta, szerinte nem következett be a megjósolt jogállami apokalipszis. Hozzátette, szellemi elutasításról lehet az alaptörvény ügyében beszélni, és tévednek, akik öndicsőítéssel és önsajnálattal vádolják a dokumentumot. Kövér szerint is a hit középpontba állítása miatt ekézik még az alaptörvényt, pedig ugye ostrom alatt állnak Európában az egyházak és nemzetek. Végül a Bibliából is idézett a Hvg szerint: aki meghasonlik, az elpusztul.