A magyar történészek is csak akkor ismerhetik meg a teljes igazságot, ha az orosz fővárosban feloldják a titkosítást – tette hozzá. A rendszerváltás előtti utolsó magyar kormány irányítója szerint ami ezekkel a dokumentumokkal Magyarországon történt, szégyenteljes: “ebbe betettek, ebből kivettek, egy részét pedig megsemmisítették” – mondta.
Németh Miklós a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelőjével, Prőhle Gergellyel, az Emberi Erőforrások Minisztériumának nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkárával felidézve a 25 évvel ezelőtti eseményeket, azt mondta, a rendszerváltásért meg kellett küzdeni, és a résztvevők érdeme, hogy képesek voltak szembenézni a kihívásokkal és válaszokat találni rájuk. Kiemelte, büszke arra, hogy a rendszerváltás vér nélkül ment végbe Magyarországon.
Orbán beszédén semmi nem múlt már
Nemzetközi összefüggésbe helyezve a magyarországi történéseket, azt mondta, hogy miután Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár bejelentette a Brezsnyev-doktrína végét, Magyarországon 1989 márciusában már megállapodtak a pártfőtitkárral a szovjet csapatok és az atomtöltetek kivonásáról, “kezet ráztak”.
Azt, hogy nem akkor, és nem ő, hanem a határnyitást “az utolsó pillanatig ellenző” Horn Gyula aratta le ennek az egyezségnek a babérjait, a Gorbacsovnak ígért titoktartás és a köztük kialakult bizalmi viszony tiszteletben tartásával magyarázta Németh Miklós, aki azt is hozzátette, amikor Orbán Viktor 1989. június 16-án a szovjet csapatok kivonását követelte Nagy Imre és mártírtársainak újratemetésén, “már régen le volt zsírozva minden”.
A volt miniszterelnök szerint az 1989-es határnyitás után még nem lehetett tudni, hogy két év múlva egységes Németország lesz. “Így hozta a csillagok állása és az akkori döntéshozók helyzetfelismerése, ügyessége” – fogalmazott.
“Ne kezdjük el baltával vagdosni a forgácsot”
Németh Miklós arról is beszélt, hogy a ’80-as évek elején az MSZMP-nek 860 ezer tagja volt, de ebből 150 ezer volt igazi kommunista, a többiek között nagyon sokféle ember volt. Ők aztán később érzésviláguktól, értékrendjüktől, felfogásuktól függően “bementek a többi pártba”, a kisgazdáktól az MDF-en át az SZDSZ-ig, a Fideszt is beleértve. Felidézte: 1989 áprilisában Martonyi János személyesen közölte vele: látva, hogy jó irányba mennek a dolgok, kérte felvételét az MSZMP-be. Ő volt talán az utolsó újonnan felvett párttag – mondta, majd kijelentette, ezért nem kell elítélni Martonyit. Bonyolultabb ez annál, hogy “baltával kezdjük el vagdosni a forgácsot” – fogalmazott.
Az 1990-ben megalakult Országgyűlést alkotó pártok mindegyikében ültek kommunista titkosszolgálati emberek, még az MSZP-ben is. Nagy kár, hogy nem néztünk ezzel szembe – fogalmazott. Megjegyezte: az egyetlen hiteles ügynöklista Moszkvában van mind a mai napig. Ha ott feloldják a titkosítást, a magyar történészek is csak akkor ismerhetik meg a teljes igazságot. Szégyenletesnek nevezte azt, ami Magyarországon történt ezekkel a dokumentumokkal – állította.
Németh Miklós kijelentette: ő azt javasolta, vagy semmisítsék meg az egészet, vagy azonnal hozzák nyilvánosságra, vagy az új kormány és parlament döntsön az ügynöklisták sorsáról. Az akkori politikai résztvevők ez utóbbit választották.