Dunai vízlépcsőt vizionál az LMP

Az előzetes megvalósíthatósági tanulmányokat megvizsgálva kiderült, hogy a paksi atomerőmű régi és a tervezett új blokkjait csak úgy lehet párhuzamosan működtetni, ha megtörténik a Duna duzzasztása - jelentette ki Szél Bernadett, az LMP társelnöke szombaton tatabányai sajtótájékoztatóján.
Kapcsolódó cikkek

“A tanulmányban ugyan hűtőtornyok szerepelnek, de ezeknek százmilliárd forint az áruk darabonként, ami rendkívül drága. Szakértők egyértelműnek tartják, hogy a duzzasztott Duna mint hűtőtó sokkal olcsóbb lenne. Ha ilyen nagy projektektől van szó, a végén az olcsóbb megoldásokat szokták választani” – mondta az ellenzéki politikus.

Szél Bernadett szerint a megvalósíthatósági tanulmányban is szerepel egy olyan szivattyús tározós erőmű, amelynek az alsó tartálya egy duzzasztott Duna-meder lenne.

“Vízlépcső nélkül és duzzasztás nélkül nincsen paksi bővítés. A kormánynak számot kell adnia arról, hogy mire készül a Dunával. Az a titkolózás, ami minden küszködésem dacára már hónapok óta folyik, azt mutatja, hogy itt olyan információk vannak, melyek jelentősen rontanák a Fidesz választási esélyeit” – jelentette ki az LMP társelnöke.

A politikus “a következő generációk rovására végrehajtott, választás előtti osztogatásnak” nevezte az ingyenes öntözővíz biztosítását, mellyel véleménye szerint az nyer, akinek sok földje van az öntözőcsatornák mellett.

“Ezek azok a cégek, melyek az agrártámogatásoknak a zömét is bezsebelik. Ha Nyergest, Csányit és Leisztingert említem, látszik, hogy itt mindkét oldal oligarchái jól járnak” – tette hozzá Szél Bernadett.

Az LMP társelnöke szerint az ingyenes öntözővíz biztosításával a kormány szembemegy a saját vízgazdálkodási stratégiájával, a környezetvédelmi törvénnyel és az alkotmánnyal. Azt mondta, ha a kormány tényleg segíteni akarna azoknak az embereknek, akiknek öntözniük kell, akkor ehhez a rászorulóknak támogatási rendszert kellene kidolgozni.

Az LMP programjáról Szél Bernadett elmondta, annak két alappillére a korrupció visszaszorítása és a zöld gazdaság élénkítésére alapozott munkahelyteremtés, amellyel számításaik szerint 440 ezer új munkahely is létrejöhetne. Kiemelten fontosnak nevezte egy olyan új adórendszer kialakítását, amely a kiskeresetűeknek kedvez és nem a társadalom felső húsz százalékának a jövedelmét növeli.