A Kommerszant azt emelte ki, hogy Oroszország a költségvetési hiány dacára is rengeteget költ a nemzetközi “nukleáris energetikai expanzióra”. A paksi megállapodás váratlan volt, hiszen a magyar vezetés évekig azt ígérte, pályázatot hirdet az atomerőmű bővítésére – írta a lap, amely azt is tudni véli, hogy a magyar cégek közül az orosz Atomenergomashoz tartozó Ganz-EEM nevű cég lehet a Roszatom egyik beszállítója.
A Kommerszant kiemelte Orbán Viktor kijelentését, hogy Magyarország teljesíti a Déli Áramlat európai földgázvezeték megépítésével kapcsolatban vállalt minden kötelezettségét. A lap szerint “semmi és senki nem kényszerítette Orbán Viktort arra, hogy éppen ezen a találkozón fordítsa a figyelmet az Európai Bizottság és az Európai Uniónak (EU)a Déli Áramlat földgázvezeték megvalósításában részt vevő tagállamai közötti konfliktusra”. Az EU energetikai bizottsága gyakorlatilag ultimátumot adott ezeknek az országoknak, hogy lépjenek ki a beruházásból – írta a lap.
Levajazott döntés volt
A gazeta.ru című orosz internetes újság már előre jelezte a nukleáris energetikai megállapodást. A Putyin atomenergiai Európai Uniója című cikkben Szergej Pikin, az Energetikai Fejlődés nevű alapítvány elnöke azt írta, hogy “a Roszatom javára hozott magyar döntés előre elhatározott volt”. Elsősorban műszaki okokból, mert a működő és a megépítendő energiablokkok ugyanolyan típusúak, és mert a személyzetet is drága lenne más reaktorok működtetésére kiképezni. Másodsorban azért, mert Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin között nincs kibékíthetetlen politikai ellentét annak ellenére, hogy Magyarország az EU tagja, Oroszország pedig saját politikai szövetségét építi, az Eurázsiai Uniót.
Jevgenyij Mincsenko orosz politológus szerint az Orbán Viktorról alkotott kép a politikust egyfajta magyar Putyinnak ábrázolja. “Mindketten a hagyományos, konzervatív értékek mellett állnak ki, értékelik a szuverenitást, parlamenti párttöbbségre támaszkodnak. Így viszonylag könnyű a dolguk gazdasági kérdésekben is megállapodni.” A hatalomhoz közeli Izvesztyija arról is beszámolt, hogy az orosz elnök mennyire szívélyesen fogadta és üdvözölte a magyar miniszterelnököt, majd a tárgyalások végén maga kísérte ki vendégét a novo-ogarjevói rezidencián.
Hitellel hitelesít Moszkva
A magyar-orosz megállapodásról írt a Financial Times is. A brit üzleti lap szerint Moszkva hitellel igyekszik megnyerni Magyarországot. Ez újabb lépés azok sorozatában, amelyekkel Moszkva arra törekszik, hogy visszaszerezze befolyását Kelet-Európában, miután Ukrajnának 15 milliárd dolláros hitelt és gázárcsökkentést ajánlott, Minszknek kétmilliárdot. A magyar-orosz alku része Orbán Viktor és a Fidesz teljes fordulatának, hiszen ellenzékből még élesen bírálták a korábbi szocialista kormányokat, amiért nem voltak képesek megszüntetni Magyarország függését az orosz energiától. A paksi bővítésről született megállapodás illeszkedik Moszkva terveibe, miszerint a Roszatomból olyan állami mamutvállalatot akar csinálni az atomenergia terén, amilyen a Gazprom a földgázpiacon.
“A nukleáris üzlet azt jelenti, hogy Magyarország energiaszükségletének túlnyomó többségét az elkövetkező években is Oroszország elégítheti ki” – írta az FT. A megállapodás Paksról ugyanakkor elemzők szerint kedvező lehet Magyarország számára a földgáz hosszú távú árának kialkudásakor Moszkvával, ami a cikk szerint a rezsiköltségek további csökkentését teheti lehetővé, amit Orbán Viktor a tavaszi választások kampányának középpontjába állított.
Az LMP a bővítési megállapodás nyilvánosságát követeli
A Paksi Atomerőmű bővítéséről szóló, Moszkvában kedden aláírt megállapodás teljes szövegének nyilvánosságot követel az LMP. Szél Bernadett, a párt társelnöke azt mondta: ha ezt nem kapják meg, perrel kényszerítik ki a megegyezés közzétételét, szerinte ugyanis “az unokáink életét is befolyásoló döntés” veszélyezteti az ország szuverenitását. Orbán Viktor bevállalta, hogy a Fideszt és az országot Moszkvából fogják irányítani – jelentette ki Szél Bernadett, majd ismét arra szólította fel az ellenzéki pártokat, támogassák a paksi bővítésről szóló politikai vitanap megtartását. Emlékeztetett: pártja azóta kezdeményezi ezt, hogy a kétharmados kormánytöbbség az Országgyűlésben úgy “manipulálta” a jogszabályokat, hogy megkönnyítsék az utat egy új atomerőmű építése előtt.
Mint mondta, ezzel kapcsolatban a bővítési projektcég vezetőjét is felkereste, aki azt közölte vele: a tárgyalások még nincsenek előrehaladott állapotban. Szél Bernadett kifogásolta a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, Lázár János által kedden közölteket, miszerint már jövőre megkezdődhet az építkezés. Szerinte ez szinte lehetetlen, ha a szükséges engedélyeket beszerzik és a szomszédos országokkal lefolytatják az előírt egyeztetéseket.
Csiba Katalin, az LMP országos választmányának tagja a tájékoztatón arról beszélt, hogy “Orbán Viktor kedden elkezdte a belépést a Szovjetunióba”. Szerinte ugyanis Vlagyimir Putyin orosz elnök nem titkolt szándéka a keleti birodalomépítés. A politikus azt is sérelmezte, hogy az ország “egyik napról a másikra egy háromezer milliárd forintos hitelt vett a nyakába”. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Roszatom Törökországban is épít erőművet, az arról szóló megállapodások ugyanakkor teljes egészében letölthetők az internetről. Bulgáriában is az orosz cég kezdett erőműépítésbe, elmondása szerint azonban az ország nem bírta a költségeket, a Roszatom így hatalmas pénzekre pereli Bulgáriát.