Orbán meglepetést ígért és a néplélekről beszélt

A januárban kezdett, majd júliusban folytatott rezsicsökkentésről a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában Orbán Viktor azt mondta: korábban csak becsléseik voltak, tudományos alapossággal nem tudtak eljárni, nem tudták, hogy a szolgáltatóknál mennyi a fejlesztés költsége, mennyi a működési költség és mennyi a profit. Ezért alakították át az energiahivatalt (Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal – a szerk.).

Az adatok alapján jutottak arra, hogy lehetséges a 20-30 százalékos mérséklés. A rezsihivatalnak, élén egy „megfelelő bicepsznagyságú” vezetővel, Dorkota Lajossal, az is dolga, hogy a jövőben is minden szükséges információt a kormány rendelkezésére bocsásson. “A rezsicsökkentés másik stratégiai helye a fogyasztóvédelem, az a védelmi rendszer, amely figyel arra, hogy az ármérséklés a gyakorlatban is megvalósuljon” – tette hozzá. A kormány januárban újra megvizsgálja, van-e mód további csökkentésre.

A rezsiharctól a szociális szénig

A további tárgyalásokon figyelni fogjuk a cégek számait és ezek függvényében döntenek arról, hogyan tovább. A kormányfő brutálisnak minősítette megbeszéléseit a rezsicsökkentésről a külföldi cégekkel – mondta utalva arra, hogy a Fidesz miért nevezi mindezt rezsiharcnak. A miniszterelnök szerint a következő állomás, hogy a gazdasági szférában is alacsonyabbak lehessenek a rezsiköltségek, mert a gazdasági versenyképességhez ez is alapvetően hozzájárulhat. Most egy újabb forduló következik, benne a szénnel és a tűzifával.

Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

„Utóbbinak már van előzménye, a tavaly megindított szociális tűzifarendszer, amely idén is folytatódik: zömében állami erdőkből a tavalyinál kétszer több pénzért mindegy 2 milliárd forint értékű tüzelőt osztanak majd szét az önkormányzatokon belül” – fogalmazott a kormányfő. Orbán Viktor azt mondta, a szén és tűzifa esetében is régóta gondolkozik a kormány az árcsökkentésben. A miniszterelnök elárulta, hogy szociális szénellátásban is gondolkodnak, tárgyalnak. Orbán Viktor személy szerint a szénbányászatot fontos területnek tartja, ezért támogatná bányák megnyitását a miniszterelnök. “Itt is készülünk egy váratlan tettre” – tette hozzá.

Amihez képest semmi a rezsiharc

Orbán Viktor közölte: folyamatosan dolgoznak azon, miként lehetne nonprofittá tenni a közműszolgáltatást. Szerinte több példa is van arra Európában, hogy ez működik, de azzal számol, hogy ez az eddigieknél is nagyobb vitát fog generálni. A kormányfő emlékeztetett: eddig is vásároltak már vissza közműveket (vízművek, szemétszolgáltatás) és újabb tervek is vannak, így jó esetben néhány év múlva közösségi tulajdonban lévő közszolgáltatási rendszer alakulhat ki. A kérdésre, milyen jogszabály rendelkezhet a témáról úgy vélte: erről még vita van saját pártján belül is.

Szerinte „sima feles törvény elég lenne, ha biztosak lehetnénk abban, hogy a jövőben a szocialisták nem állnak a multik oldalára az emberekkel szemben. Egyesek ezért úgy vélik, hogy a szocialistákkal szemben úgy lehet megvédeni az embereket, hogy kétharmados törvényeket hozunk”. A kormányfő személy szerint megelégedne a feles szabályozással. Orbán Viktor szerint a közműcégek ügye a rezsicsökkentésnél is nagyobb vitákat fog kiváltani a nemzetközi térben, jövő tavasszal kerülhet a parlament elé, azt akár még a választás előtt elfogadhatnák a képviselők.

Erre épít Orbán

A miniszterelnök szerint csak olyan választási programmal szabad előállni, amely nem arról szól, mit tett a politika, hanem arról, milyen lehetőségeket kínál. A magyaroknak van egy politikai kultúrája, amelyet adottságként kell kezelni – tette hozzá. “Egy magyar embernek nagyon nehezen jön ki a száján az a mondat, hogy jól mennek a dolgok, még akkor is, ha egyébként valami ilyesmit gondol.” “Ezért ha kormánypártként mi azzal állunk ki, hogy emberek, itt vannak az adatok, tessék megnézni, a dolgok jó irányba vagy jól mennek, akkor a kommunista múlt miatt ezt sikerpropagandának fogják tekinteni.”

Orbán emlékeztetett, hogy egy hete ezért kérte a kötcsei piknik résztvevőit arra, ne ezzel próbálkozzanak, mert így ellenállásba ütköznek, használják inkább azt az “értelmezést”, hogy “Magyarország jobban teljesít”, és legalább annyit beszéljenek a még megoldandó dolgokról, mint az eredményekről. A miniszterelnök szerint ezt értetlenséggel szokták fogadni, mert sokan úgy gondolják, a jó kormányzás önmagáért beszél, és ez alapján az emberek a kabinet munkájának meghosszabbítására szavaznak.

Horn Gyula néhai miniszterelnök is ezt gondolta 1998-ban, “voltak is érvek egyébként a kezében meg tények is” – tette hozzá, de a magyarok bonyolultabb mechanizmus eredményeként szoktak dönteni a választáson: “A remény fontosabb a magyar választópolgár számára, mint a tény; ez egy döntő eleme a magyar népléleknek.” Ezért szerinte 2014-ben a lehetőséget kell felkínálni az embereknek, akik ezt ki tudják használni, ha ügyesek. Összegzése szerint ezért “sokkal inkább a reményről, a jövőről és az emberekről kell szólnia ennek a választásnak”.