A kormány komoly kártérítés megfizetését vállalta a koncessziós szerződésekben arra az esetre, ha a trafikosok 20 éves engedélyének lejárta előtt újra liberalizálnák a piacot – írja a hvg.hu. A Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit (NDN) Zrt. honlapján elérhető dokumentum szerint kártérítés jár akkor is, ha a koncessziós szerződést nem a trafikos kihágása miatt szünteti meg, ha további trafikosokat enged a piacra.
A koncessziós szerződés alapján, amikor a trafiknyertest hátrányosan érintő változások bekövetkeznek, az állam a 20 éves engedélyéből maradt minden egyes évre az éves koncessziós díjnak megfelelő kártérítést fizet ki egy összegben.
Az ügyben Juhász Péter, az Együtt-PM pártszövetség társelnöke feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségen ismeretlen tettesek ellen hűtlen vagy hanyag kezelés kísérletének megalapozott gyanúja miatt. Azzal, hogy a kormány a koncessziós szerződésekben ilyen kártérítési kötelezettséget vállalt, megszegte a gondos vagyonkezelőre vonatkozó legalapvetőbb kötelezettséget, a vállalás ellenkezik az ésszerű gazdálkodás alapvető követelményével.
Közben az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult több egykori trafikos – írta a Népszabadság. A lapnak a károsultak ügyvédje, Magyar Gábor azt mondta: álláspontjuk szerint a dohánykereskedelem átszervezésével, az állami monopólium bevezetésével súlyosan sérültek ügyfelei a római egyezményben rögzített emberi jogai, mivel így elvesztették – nemritkán évtizedes múltra visszatekintő – megélhetésüket.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="433" width="650" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Fotó: Neményi Márton
A strasbourgi testületnél egyelőre csak lajstromba veszik a hét beadványt, mivel közben a trafikkárosultak a magyar Alkotmánybírósághoz (AB) is panasszal fordultak. A strasbourgi perben a magyar kormány érvelhet azzal, hogy első körben a AB-nek van joga dönteni a kérdésben, márpedig a testülethez a vitatott törvény hatálybalépésétől, július elsejétől számított 180 napon belül lehet fordulni. Ugyanígy időkorláthoz van kötve a strasbourgi bíróság eljárása is: a hatálybalépéstől számított hat hónapig, azaz az év végéig fordulhatnak a testülethez az eddigi hét felperesen kívül további trafikosok kártérítésért a magyar állammal szemben.
Magyar Gábor úgy véli: az AB-nek rövidesen döntenie kell arról, egyáltalán befogadja-e az ügyet, majd 120 napon belül határoznia kell arról is, hogy érdemben foglalkozik-e azzal. A strasbourgi testület viszont dönthet úgy, hogy nem várja meg az Alkotmánybíróság döntését, és még az AB eljárása alatt kérdéseket tesznek fel a magyar kormánynak. Erre például akkor kerülhet sor, ha úgy látják, hogy az AB eljárása nem jelent érdemi jogorvoslatot az ügyben, vagy úgy ítélik meg, hogy az adott ügy rendszerszintű problémára világít rá.
A strasbourgi bíróság a felek által benyújtott iratok alapján dönt: előbb a magyar kormány válaszol majd a trafikosok kérelmére, erre a felperesek reagálnak, majd ismét az alperesnek lesz lehetősége kifejteni a véleményét. Jellemzően ezt követi a strasbourgi fórum ítélete, amely a trafikosok számára kedvező esetben kártérítés megítélését jelenti. Ilyenkor a bíróság általában az érintettek, jelen esetben az egykori dohányboltosok ötévnyi elmaradt forgalmát veszi alapul. Ebben jókora a szórás: korábban a trafikosok bevételének 15-60 százalékát tette ki július elsejéig, a nemzeti trafikrendszer bevezetéséig a dohánytermékek forgalma, amely a kártérítés alapját képezheti.