Orbán elégedett Hoffmannal

A kormányfő szerint az oktatás átalakítása az elmúlt két és fél év egyik legnagyobb tette.
Kapcsolódó cikkek

Az oktatás átszervezését nevezte az elmúlt két és fél év egyik legnagyobb tettének Orbán Viktor a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában. Szerinte az új rendszert 2013-ban kell bejáratni, gördülékennyé tenni. A kormányfő a rádióinterjúban hosszan magyarázta az oktatás átszervezését, amelynek szükségességét a köz- és a felsőoktatásban jelentkező sok problémával indokolta.

Az iskolapadtól a bársonyszékig

Orbán Viktor szerint az általános iskolát gyakran az alapvető képességek elsajátítása nélkül hagyják el a diákok, a szakmunkásképzőt pedig úgy, hogy sokszor alapvető szakmai ismereteik hiányoznak. A gimnáziumot végzettek egy része a 240 pontos felsőoktatási felvételi határt sem éri el, a diplomák egy része a gyakorlatban használhatatlan, többen azért nem kaphatják meg diplomájukat, mert nincs meg a szükséges idegennyelv-ismeretük.

“Ezért mondtam azt két évvel ezelőtt, hogy hozzá kell kezdenünk az oktatás megújításához, minőségének feljavításához” – emlékeztetett, hangsúlyozva, hogy eközben Magyarország tele van tehetséges gyermekekkel, szerető szülőkkel és odaadó tanárokkal, akik “a nemzet napszámosaként” törődnek a diákokkal. A kormányfő beszélt a hallgatói tüntetésekről, amelyeken – mint felidézte – ugyanolyan mondatokat is felfedezett, mint amilyeneket ő és társai az 1982-ben szervezett diákmozgalmuk során hangoztattak. Könnyen lehet – utalt vissza a Fidesz 1988-as, szintén diákmozgalmi múltjára -, hogy a mostani diákmozgalmak “felszínre dobnak olyan tehetséges embereket, akik majd (…) egyszer odakerülhetnek, hogy rájuk lehet bízni a nagyon fontos közös ügyeinkből nagy szeleteket, vagy akár az egészet”.

Devizahitelesek: nincs bocsánat

A devizahitelesek helyzetére rátérve Orbán Viktor azt mondta, addig, amíg a kommunisták, majd a posztkommunisták az államot és az önkormányzatokat adósították el, az emberek hajlamosak voltak felejteni. Azt azonban, hogy a devizahitelezés miatt az adósság ma már nem egy távoli jelenség, hanem “minden hónapban ott kopog a konyha ajtaján”, az emberek nem fogják elfelejteni, és soha nem is fogják megbocsátani a szocialistáknak – vélekedett.

Csak a munka!

Rámutatott ugyanakkor, hogy a végtörlesztéssel 150 ezer ilyen szerződést sikerült megszüntetni, az árfolyamgáttal is egyre többen élnek, és további lépéseket is tervez a kabinet, hogy segítse azokat a családokat, amelyeket becsaptak, és “beszorultak a devizahitelbe”.

A szegénységben élők sorsát firtató felvetésre a miniszterelnök megerősítette, továbbra is azt vallja, hogy a szegénységből csak munkával lehet kijutni, a bajban lévőknek elsősorban munkalehetőséget kell adni. Ma 160 ezerrel dolgoznak többen, mint a kormányváltáskor – jelezte, közölve: jó eséllyel teljesíthetőnek tartja a tíz év alatt létrejövő egymillió új munkahelyről szóló tervet. Mint fogalmazott, “óvatos duhaj”, ezért vállalták tíz évre ennek megvalósítását, de titokban arra gondolt, sikerülhet hat-hét év alatt is, az európai válság azonban óvatosabbá teszi.

Fogcsikorgató izzadság kontra keresztényi derű

Orbán Viktor szólt a magyar érdekek megvédéséről is. Azt mondta, hogy “Brüsszelben nem megyünk fejjel a falnak, de mindig kiállunk a magyar érdekekért. Ha nem lehet jobbról, akkor balról próbálkozunk, ha az ajtót eltorlaszolják, akkor bejövünk az ablakon”. Fontos, hogy “küzdelmünket ne fogcsikorgató izzadságszag”, hanem a keresztényi derű hassa át – fűzte hozzá a kormányfő, aki elégtételnek nevezte, hogy a korábban kifogásolt magyar intézkedések – például a bank- és a multiadó, vagy éppen a most bejelentett rezsicsökkentés – egyre-másra nyernek polgárjogot más európai uniós tagállamokban. “Több támogatást érdemeltek volna a magyar emberek Európától” – állapította meg Orbán Viktor, aki úgy látja azonban, hogy a magyar sikerek és eredmények visszaadják majd az európai támogatottságot.

Vissza a gyökerekhez!

A kormányfő egyúttal kifejtette azt a véleményét, amely szerint a válságból való megújuláshoz most is arra van szükség – ahogyan a történelemben már többször -, hogy Európa visszanyúljon keresztény gyökereihez. Felfogása szerint a kereszténység a cselekvés kultúrája, így “spekuláció helyett, könyvelési trükkök helyett” Európának keresztény kontinensként ismét tisztelnie kell az értékteremtő munkát, és munkaalapú társadalmat kell építenie – mondta. A miniszterelnök összegzése szerint az elmúlt két és fél évben sikerült Magyarországot úgy átszervezni, hogy 2013-ra már gazdasági növekedésben lehet reménykedni.

Hazarendelte a családot és vasárnaptól egyébként a miniszterelnök is szabadságra vonul. Csak akkor dolgozik, ha vészhelyzetet kell kezelnie. A kormányfő a Parlament Munkácsy termében pénteken nyilatkozott Hajdú Péternek, két aktuálpolitikai téma között pedig azt is elmesélte, hogyan töltik a karácsonyt a családjával. Pont úgy, mint egy átlagember.