ELTE-professzorok: érvénytelen a Semjén-dolgozat

A Semjén-ügy nem tekinthető mindaddig lezártnak, amíg a két érintett nem tisztázza nyilvánosan a felelősség kérdését. Ameddig ez nem történik meg, a professzorok szakmai szempontból a szakdolgozatot nem tekintik érvényes munkának.

Az ELTE Társadalomtudományi Kar professzorai nyilatkozatot tettek közzé Semjén Zsolt szakdolgozata ügyében.

„A Semjén Zsolt szakdolgozata és Molnár Attila Károly megjelent cikkei között megállapított jelentős szövegazonosság azt jelzi, hogy súlyos tudományetikai vétség történt. Bárki is követte el ezt a vétséget – a szakdolgozó, a konzulens, vagy mindketten együtt -, az ügy sérti az oktatás és a tudományos kutatás erkölcsi alapjait. Az ilyen vétség nem évül el, és erkölcsi megítélése nem igényel külön szabályozást. Az az általánosságban megfogalmazott vád, amely szerint a Társadalomtudományi Kar oktatóinak útmutatása alapján jött létre a szövegazonosság, besározza a sok ezer tisztességes munkával elkészített szakdolgozatot és a Kar becsületét” – írja Ferge Zsuzsa, Halmai Gábor, Huszár Tibor, Sík Endre és másik nyolc neves professzor.

Mélyen elítélik az ilyen magatartást. Meggyőződésük, hogy az ügy nem tekinthető mindaddig lezártnak, amíg a két szereplő nem tisztázza nyilvánosan a felelősség kérdését. Ameddig ez nem történik meg, a professzorok szakmai szempontból a szakdolgozatot nem tekintik érvényes munkának.

Az ELTE Társadalomtudományi Kara november 29-én indított vizsgálatot, miután a hvg.hu arról írt, Semjén Zsolt szociológia szakdolgozatának „második javított kiadás” feliratú változatában 14-15 oldalnyi szöveg azonos szakdolgozati témavezetője, Molnár Attila egy 1992-es és egy 1993-as tanulmányának szövegével. A kar dékánja múlt pénteken ismertette a háromtagú vizsgálóbizottság jelentését, amely kimondta, hogy Semjén „súlyos tudományos-etikai vétséget” követett el, de Tausz Katalin dékán azt is leszögezte, hogy további hivatalos lépéseket az eljárásjogi szabályok szerint nem tehetnek, mert szerinte nincs olyan előírás, amely útmutatást adna olyan esetekre, amikor évekkel később, utólag derül ki egy szakdolgozatról, hogy szabálytalanul készült.