Orbán Viktor rendszere nem sok vizet zavart eddig a kultúra területén, leginkább az elvonásokban jeleskedett. A kormány korábbi szakállamtitkárától, Szőcs Gézától a fontosabb feladatokat (film, opera, NKA) vonta el, a kulturális élet szereplőitől (kivéve – egyedi elbírálásokkal – az Orbán-közeli barátokat és ügyfeleket, többek között Markó Ivánt vagy az Operaházat) pedig a pénzt.
A kormány november 21-i döntésével turbófokozatba kapcsolta a kultúra kiszervezését egy ultrakonzervatív körnek, az alaptörvényben is nevesített Magyar Művészeti Akadémiának (MMA). A magyar kultúra első számú szereplője tehát hivatalosan ez a szervezet, s annak elnöke, Fekete György lett.
Az utóbbi két évben bámulatos karriert befutott MMA-t Makovecz Imre hozta létre 1992-ben, amikor az MTA megalakította a saját művészeti akadémiáját, a Széchenyi István Művészeti Akadémiát. Makovecz jobboldali művészeket hívott meg egyfajta ellen-akadémiájába, amely két évtizednyi csendes civil élet után nemcsak az alaptörvény része lett, de megkapta a Vigadó épületét is.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="342" width="514" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Fekete György – fotók: MTI / Czimbal Gyula
A legutóbbi határozattal rendes tagjainak száma 200-ról 250-re emelkedik, ők művészi tevékenységük elismeréseképpen 150 ezer forint életjáradékban részesülnek. A levelező tagok 100 ezer forintot kapnak. Az MMA tagjait megillető juttatást ráadásul a kormány az évtized végéig feltornázza az MTA-akadémikusok részére folyósított havi tiszteletdíj összegére.
Az MMA dönt a pénzekről
Ezen kiváltságokért „cserébe” az MMA közreműködhet a Kossuth-díjra és a Széchenyi-díjra javaslatot tévő bizottság munkájában, egyetértési jogot kap az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnökének és a szakbizottságok elnökeinek kinevezésében, részt vehet a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács ülésein. Januártól tulajdonába kerül a Műcsarnok is, igaz, az azt működtető Műcsarnok Nonprofit Kft. tulajdonosi jogait továbbra is az állam gyakorolja. Ugyanakkor az MMA nem csak az ingatlan tulajdonát nyerte el, hanem beleszólhat tartalmi, művészeti kérdésekbe is. (Az eddigi vezető, Gulyás Gábor azóta lemondott.)
Az MMA elnökének beleszólása lesz ezentúl a kulturális pénzosztó rendszerek átalakításába, azaz végső soron a Nemzeti Kulturális Alap, a Nemzeti Filmalap, a Bethlen Gábor Alap, a Nemzeti Együttműködési Alap kulturális, valamint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap filmes pályázati forrásainak elosztásába.
Fekete az ideológus
Nemrég az Indexnek az MMA működését jól ismerők arról számoltak be, hogy Fekete György erős kézzel irányítja a szervezetet, ő határozza meg az ideológiáját. „Az legyen az akadémia tagja, akinek nemzettudata művészi munkájában is megnyilvánul. Az egyéni életmű nagysága, a közéleti érdeklődés léte és a vitathatatlan nemzettudat: ez a hármas feltétel. Akiben utóbbi nincs meg, aki gyalázza az országot, ezzel az első kettőnek is csökkenti az értékét” – a Heti Válasznak így határozta meg az elnök, ki lehet az MMA tagja. Ugyanitt például Spiró Györgyről kijelentette, nem lehetne tag.
A most nyolcvanéves belsőépítész 1957-ben végezte el a Magyar Iparművészeti Főiskolát, ezután az Általános Épülettervező Vállalatnál dolgozott irányító tervezőként. 1980-tól 1983-ig a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola igazgatója, 1986-tól az Iparművészeti Vállalat művészeti vezetője volt. 1997-től egyetemi tanár a Soproni Egyetemen. Az MMA-ba 1995-ben lépett be.
„Hatalmas, de gyönyörű feladat”
1988-ban tagságot szerzett az MDF-ben, a szélesebb közvélemény az Antall-kormány idején ismerte meg, amikor helyettes kulturális államtitkárként tűnt fel. Antall József halála után országgyűlési képviselő lett. 1994-ben a XII. kerületi egyéni választókerületben egyéni mandátumot szerzett. 1995-ben kilépett az MDF-ből és a frakcióból is, majd egy évi független képviselőség után 1996-ban belépett a KDNP-be. 1998-ban nem szerzett mandátumot. 1997 és 2001 között a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke volt.
Művészete
Tervezett múzeumi kiállítási installációkat, középületbelsőket, református templombelsőket, iskolákat, üdülőszállókat, művelődési házakat és külföldi magyar kiállításokat. Írója, műsorvezetője volt hat tévésorozatnak a környezetkultúráról, 1986–1989 között a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének alelnöke volt.
1993–1994-ben a Nemzeti Kulturális Alap elnöke volt, 1995-től társelnöke a Magyar Örökségeket Megnevező Bizottságnak, elnöke a Magyar Örökség és Európa Egyesületnek. 1987 óta lapalapító főszerkesztője a Magyar Iparművészet című, negyedévenként megjelenő szakfolyóiratnak. Számos szakcikke, tanulmánya jelent meg a Művészet, Ipari Művészet, Ipari Forma, Magyar Építőművészet, Lakáskultúra, Hitel, Kapu, Faipar stb. szakmai, irodalmi és közművelődési orgánumokban.
2,5 milliárd
„Intézeteket alapítunk, folyóiratunk, televíziós stúdiónk van. Megkapjuk a Vigadó teljes épületét, ahol színház, koncertterem, könyvtár, tudományos bázis, kongresszusi terem létesül, s öt műfajban elindítjuk a Nemzeti Szalonokat. Három évre szól az elnöki megbízatásom, abból egy telt el. Két év múlva úgy szeretném átadni a Magyar Művészeti Akadémiát, hogy ingatlanvagyon, költségvetés és pozíciók tekintetében is egyenrangú a Magyar Tudományos Akadémiával. Hatalmas, de gyönyörű feladat” – nyilatkozta Fekete nemrég az MMA-elnöki ambícióival kapcsolatban.
A kormány mindenestre igencsak támogatja, hogy ezeket elérje. Míg korábban 2,4 milliárd forintos zárolást jelentett be a kulturális területen, az MMA költségvetése 2,5 milliárddal szerepel a jövő évi büdzsében.