Rendkívüli hétfő reggeli ülésén úgy döntött a kormány: a szerencsejáték-törvény ismételt módosításával gyakorlatilag betiltja a “pénznyerő-pénznyelő” automatákat Magyarországon. Ezt Lázár János miniszterelnökségi államtitkár jelentette be sajtótájékoztatón.
Tilos lesz pénznyerőt üzemeltetni “vendéglátóipari egységben” épp úgy, mint játékteremben. Kizárólag kaszinókban maradhat néhány “félkarú rabló”, így a jelenleg piacon lévő négyezerötszáz gép zöme nem működhet tovább.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="340" width="514" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Fotó: Neményi Márton
A módosítási javaslat sürgősséggel kerül a t. Ház elé: már kedden késő délután szavazhatnak róla a képviselők, és vélhetően még októberben hatályba is lép.
Semmi puhítás
Lázár a következőképpen indokolta a döntés meglepő hirtelenségét: nem akarnak időt hagyni arra, hogy lobbierők “felpuhítsák” az eredeti elképzelést.
“A szerencsejáték önmagában is káros, és ellentétes a mi politikai családunk credójával” – fogalmazott az államtitkár. Aki szerint két érv is szól a szigorítás mellett. Egyrészt az elmúlt években eleve szegénységben élő családok tízezrei mentek tönkre valamelyik tagjuk játékszenvedélye miatt. Másrészt “súlyos nemzetbiztonsági kockázatok is felmerültek azon személyek körül, akik a szerencsejátékiparhoz kapcsolódnak”. Utóbbira vonatkozó egyéb információt, nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva, nem közölt Lázár János.
Matolcsy online
A nyerőautomatákból évi harmincmilliárd forint bevétele származik az államnak (idén mostanáig huszonegymilliárd folyt be). A kieső pénz pótlását Matolcsy Györgyre bízta a kormány. A kabinet azzal bocsátotta útjára a gazdasági minisztert, hogy a kompenzálás érdekében dolgozzon ki tervet az online (“nem helyhez kötött”) szerencsejáték hazai megadóztatására.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="343" width="514" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Fotó: MTI / Balázs Attila
A bejelentés megütközést keltett a sajtótájékoztatón, ugyanis az előzetes körítés alapján “ütős hírt” vártak az újságírók; utóbb többen is úgy ítélték meg, “elterelő kommunikációs hadművelet” zajlik,.
Rendkívüli kormányülés ebben a ciklusban mostanáig kizárólag árvíz idején és a vörösiszap-katasztrófa kapcsán zajlott.