A Gazeta Wyborcza című baloldali liberális napilap hétvégi kiadásában Budapestet a lengyel jobboldal új zarándokhelyének nevezi, a salon24.pl független publicisztikai honlap két írásában a magyar kormányfő csütörtöki ünnepi beszédét és az unió reakcióját kommentálja.
Az újság szerint a lengyel jobboldal támogatói Budapestre “új, világi szentjükhöz”, a magyar kormányfőhöz zarándokolnak. Kiemeli, hogy a Magyarországot a szabadság példaképének tekintő lengyel “mentális menekültek” támogatását a magyar kormányzat ki tudta használni marketingjében, de valójában “nélküle is boldogul”.
A lap kitér arra, hogy a Magyarországon meghonosodott unióellenes politikai narratívák a magyar miniszterelnök és Vona Gábor ünnepi beszédeiben is megjelentek. Véleménye szerint a következő választásokon esélyes Fidesznek lehet, hogy a Jobbikkal kell majd koalíciót alapítania, amit Brüsszel képtelen lesz elfogadni.
A salon.24.pl utal rá, hogy Magyarország volt az első uniós tagállam, amely szót emelt szuverenitása védelmében. A szerző szerint az ország totális alárendeltségének megteremtésével, amelyet “a szovjetek a hadsereg és az NKVD/KGB gyilkosainak bevetésével oldottak meg, az Európai Bizottság pénzügyi és jogi manipulációs szakembereket bízott meg”.
A salon24.pl másik írása szerint a miniszterelnök ünnepi beszédében kimondta azt, ami nem titok: az Európai Uniót valójában nem a “közös európai érdekek”, hanem az uniós politikai játszma legfontosabb játékosainak érdeke vezérli. Hangsúlyozza, hogy “Orbánnak ugyanolyan joga van harcolni a magyar érdekekért, mint Németországnak saját érdekeiért”.
Franciák Erdélyről
Romániában legyőzi a nacionalista láz az erdélyi magyarokat címmel számolt be szombat délután megjelent számában a Le Monde a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) önálló magyar kara körül kialakult politikai vitáról. (Kapcsolódó cikkünket itt olvashatják.)
A mértékadó francia liberális lap szerint “a látszólagos nyugalom ellenére a nacionalizmus szellemei megszállták a helyes kisvárost”, miután a román kormány rendeletet tervez magyarok és románok elkülönítéséről a MOGYE-n belül. Leonard Azamfirei dékán – aki az egyetem autonómiájának tiszteletben tartását kérte a kormánytól – a lapnak elmondta: egyes politikai pártok az egyetemet használják fel szavazatszerzésre, s az egyetemi élettől függetlenül avatkoznak be az intézmény működésébe.
A tudósító, Mirel Bran megemlítette, hogy magyar nyelvű oktatás eddig is volt az egyetemen, a feszültséget viszont szerinte most az okozza, hogy az önálló kart kezdeményező RMDSZ számára a kérdésnek a közelgő választások miatt “politikai tétje” van. A román pártoknak – mint emlékeztetett a Le Monde – jobb- és baloldalon egyaránt eddig mindig szövetségre kellett lépniük a kormányozhatóság érdekében az RMDSZ-szel, amelynek biztos politikai jövője volt sokáig, 2008 óta azonban “két kisebb radikálisabb párt verseng vele, és halássza el a szavazóit”.