Mint korábban lapunknak is elmondta, Michl József bizonyos esetekben megengedné, hogy a tanár esetleg egy kokival vagy pofonnal adjon súlyt a nevelési folyamatban az akaratának. A villáminterjú nagy port vert fel, a szakmai szervezetek és a politikai pártok is felháborodtak a javaslatron. A politikus módosította a módosítóját, most már szívesen látná a köznevelési trörényben, hogy a gyermek személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben.
Kapcsolódó módosító indítványában a kormánypárti politikus szerepelteti a korábban elhagyni javasolt mondatot, és rögzíti, hogy a gyermek, a tanuló személyiségének védelme érdekében nem engedhető meg a lelki és szellemi terror; az egészségügyi állapotának veszélyeztetése; a vele szemben gyakorolt szóbeli erőszak, a kigúnyolás, az önbecsülésének megsértése. Kitért a kommunikációs és infokommunikációs lelki és szellemi hátrányos befolyásolásra, a szexuális bántalmazás, zaklatás, erőszakra, a hitbéli és vallásos meggyőződésének kicsúfolására, minősítése és megsértésére, alapvető érzelmi igényeinek és szükségleteinek megtagadására, az igaztalan gyanúsítása és természetesen a gyermekkel szembeni szeretetlenségre.
“Az elfogadhatatlan fizikai erőszak és a testi bántalmazások elleni mindenki számára kötelező fellépés mellett az élet teljessége iránti tisztelet kiemeléseként megerősíti a javaslatom, hogy a lelki és érzelmi bántalmazás és erőszak elitélésének megfogalmazása is szükséges a törvény szövegébe” – írta, hozzátéve: feltétlenül szükséges, hogy ez a külön védelem minden gyermeket megillessen.
Michl lapunknak kifejtette, hogy ő minden pedagógust, aki tanította gyermekét, felhatalmazta, ha szükségét érzi, nyugodtan „járjon el atyaként”. Azt is kifejtette, hogy “van olyan gyerek, akinek egy koki dicséretnek tűnik, és van olyan, aki vérig sértve elrohan az ombudsmanhoz. A tanárral szemben most akkor is el kell járni, ha a gyerek nevet a kokin.”