A gazdasági szakokra tódultak a diákok

A felsőoktatásba felvételizők több mint harmada érettségit is tett az idén, közülük legtöbben gazdasági területen folytatnák tanulmányaikat szeptembertől. A most érettségiző fiatalok közül szinte mindenki nappali képzésre vágyik, alapképzést 84 százalékuk választott. Az összes jelentkező közül a legtöbben 3 helyre adták be jelentkezésüket.

A legtöbb jelentkező – mintegy 30 ezer – 1992-ben született, a legfiatalabb 1995-ben látta meg a napvilágot. A legidősebb pedig 1939-es születésű, és a Szegedi Tudományegyetemre jelentkezett, fizika szakra.

A legnépszerűbb alapszakok körében idén sem történt nagy változás: a lista élén továbbra is a gazdálkodási és menedzsment szak és a turizmus-vendéglátás állnak. A harmadik a pénzügy-számvitel.

A műszaki szakok közül a mérnök informatikus, a gépészmérnöki, a villamosmérnöki és a programtervező informatikus szerepel a top15-ös listán, ám egyetlen egy természettudományi szak sem tudott az élre kerülni. Az osztatlan képzések közül a jogászképzés volt annyira népszerű, hogy bejusson az élbolya. Az idén új szakként az óvodapedagógus is az élre került – az idén a 14., tavaly viszont csak a 18. legnépszerűbb szak volt, mos megelőzte a pszichológiát is, amely nem is jutott be a 15-ös listába. A kommunikáció és az andragógia viszont évek óta őrzi előkelő helyét.

A mesterszakok közül továbbra is a tanári a listavezető, a vezetés és szervezés, illetve a nemzetközi tanulmányok követi. A hatodik helyen álló kommunikáció és médiatudomány mesterszak mellett a top10-ben minden képzés gazdasági: a pénzügy, a marketing, a vállalkozásfejlesztés, az emberi erőforrás tanácsadó, a nemzetközi gazdaság és gazdálkodás, valamint a logisztikai menedzsment MSc-szakokra vágynak a jelentkezők.

Felsőfokú szakképzésen az idegenforgalmi szakmenedzser képzés toronymagasan vezeti a mezőnyt. Ezt követi a csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó és az ifjúságsegítő. A banki szakügyintéző viszont – az idén először – megelőzte a vendéglátó szakmenedzsert.

A 2011-ben már többen jelentkeztek a felsőoktatásba elektronikus úton, mint ahányan a hagyományos formát választották: csaknem 81 ezren éltek az e-felvételi lehetőségével, szemben a 60 ezernyi hagyományos módon jelentkezővel. Összesen 140 685-en adták be jelentkezésüket, tavaly ennél négyszázzal voltak kevesebben.

A legférfiasabb és a legnőiesebb szakok

Az első helyes jelentkezések több mint 87 százaléka államilag támogatott helyre irányult. „Érdekesség, hogy a jogi és igazgatási, valamint a gazdaságtudományok képzési területen az átlagosnál nagyobb a költségtérítéses jelentkezések aránya. Az orvos- és egészségtudományi, művészeti vagy természettudományi képzés első helyes jelentkezései viszont szinte kizárólag államilag támogatott helyeket céloztak” – mondta Kiss László, az Educatio Nonprofit Kft. elemzője.

A női többség elsősorban az egységes, osztatlan képzéseken, a mesterképzéseken, valamint a felsőfokú szakképzéseken jelentős, az alapképzéseken kiegyenlítettebb a nemek aránya. A „legférfiasabb” terület az informatika és a műszaki, ezek 80-90 százalékos férfi elsőhelyes jelentkezői arányukkal megelőzik még a nemzetvédelmi és katonai képzést is. A legnagyobb arányú női többség ugyanakkor a pedagógusképzést (81,1 százalék), az orvos- és egészségtudományi (78,8 százalék), a bölcsészettudományi (74 százalék), a társadalomtudományi (69,9) és az összességében kis létszámú művészetközvetítés (66,2 százalék) képzési területeket jellemzi.

Csaknem minden ötödik jelentkező valamilyen gazdaságtudományi képzést jelölt meg első helyen. Tíz százalék feletti a műszaki, valamint a bölcsészettudomány képzési terület részesedése is. A művészeti képzésekre jóval többen szeretnének bejutni, mint korábban, de jelentősen, 9-10 százalékkal nőtt az orvosi és egészségtudományi, valamint a természettudományi képzések iránti érdeklődés is. Ettől alig marad el az informatikai és a műszaki képzési terület, ide is többen jelentkeztek. A bölcsész és társadalomtudományi képzési területen ugyanakkor 9-10 százalékkal kevesebben szeretnének bejutni.