Mi a megoldás az alvó sofőr ellen?

Piros sávelválasztással előznék meg a frontális baleseteket, bár az elbóbiskolás ellen a színes csík sem véd. A fáradtság elkerülésére a tachográf ellenőrzése jelenthet megoldást, amit viszont könnyen kijátszanak a kamionosok.

A napokban történt tragikus kimenetelű balesetek után felmerült, hogy hamarosan piros felfestéssel jelzik a nagy forgalmú autóutak kétirányúságát. Gyakori az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában – hazánkban az M2-esen van erre példa –, hogy az út közepén, a két záróvonal közé piros sávot festenek fel, hogy ezzel is figyelmeztessék a járművezetőt az út kétirányúságára.

Sokszor gond ugyanis, hogy a sztrádáról letérő járművek sofőrjei tudják ugyan, hogy az autóúton már mások a szabályok, ám főleg az első kilométereken még a korábbi reflexek, szabályok alapján vezetnek.

Szlovák kamion Cseh autóbusszal ütközött. Fotó: Földi Imre / MTI

A dupla záróvonal közti piros felfestés Berta Tamás, a Közlekedéstudományi Intézet (KTI) tagozatvezetője szerint nagyon hatékony, hiszen mindamellett hogy figyelemfelkeltő, a sávszélességet is szűkíti, ami sebességcsökkenésre kényszeríti a vezetőket. Mindez azonban nem veszélyes, hiszen a sáv nem fizikai, csupán optikai értelemben válik keskenyebbé.

Karmos Gábor, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének főtitkára szerint az elmúlt napok tragikus baleseteit valószínűleg nem akadályozta volna meg a piros felfestés, hiszen ezeknél ittas vezetés, túlvezetés okozta elalvás, illetve vezetéstechnikai hiba okozott tragédiát. Ennek ellenére hasznosnak ítél minden közlekedésbiztonsági intézkedést.

A rázósáv felébreszt

gyógyul

Kikerült az intenzív osztályról a hétfőre virradó éjjel Hegyeshalom közelében történt közúti baleset legsúlyosabb sérültje. (MTI)

A gyorshajtást számos helyen mérik, büntetik, azonban a kimerültség miatti figyelmetlenség, illetve elalvás nehezen érhető tetten. A fáradtság nem mérhető, hiszen egyénenként máskor és máshogy jelentkezik. A pihenést javasló óriásplakátokon legtöbbször átsuhan a vezető szeme, és nem tartja magát elég fáradtnak, hogy ez épp rá vonatkozzon.

Segíthetnek ugyan az úgynevezett rázósávok, melyek rögtön felébresztik az esetleg elszenderedett sofőrt, mégsem lehet velük gyakran találkozni a hazai utakon. Ennek okát Berta Tamás költségeiben látja: „A rázósáv jóval drágább, mint egy sima felfestés. Pedig valóban hatékony, külföldön számos példa van rá. A közlekedéspszichológia figyelmi beállítódásnak nevezi az ezáltal kiváltott jelenséget, ilyenkor ugyanis több érzékszervünkre is hat a figyelmeztetés.”

Holló Péter a KTI kutató professzora szerint a rázósáv hasznát számos külföldi kutatás bizonyította. „Csökkenti a pályaelhagyásos balesetek számát, hiszen dörömböl, ha véletlenül ráhajt a sofőr” – mondja.

Fáradtság ellen tachográf?

A szállítmányozásban sokan a tachométert látják megoldásnak. Ha ugyanis korlátozzák a hivatásos sofőrök vezetési óraszámát, az elalvásra és a – fáradtság okozta – figyelmetlenségekre is kisebb az esély.

A Novák Trans egyik hivatásos sofőrje lapunknak így nyilatkozott: „Mivel a tachométert Magyarországon csak három és fél tonnánál nehezebb autókban kötelező felszerelni, sok szállítmányozó nem is alkalmazza. Mi betartjuk az előírásokat, de annyit azért tudni kell, hogy még a legmodernebb, digitális tachográffal is tudnak csalni. Ha ugyanis elalszik a sofőr, annak minden esetben túlvezetés az oka, aki betartja a kilenc órás munkaidőt, soha nem fog elaludni. A túlhajtás egyik oka pedig, hogy a fuvarozó cégek egy része kilométerenként fizet, így aki nem akar éhen halni, addig hajszolja magát, amíg csak lehet.”

Karmos Gábor is elismerte, hogy nincs az a műszer, amit ne lehetne kijátszani, de szerinte a jó ellenőrök ezt is ki tudják szúrni. „A büntetésnek pedig óriási visszatartó ereje van, hiszen a közlekedési hatóság, a vámhatóság és a rendőrség ellenőrei azonnali 800 ezer forintos közigazgatási bírságot szabnak ki a szabálysértőkre.” – tette hozzá.

Betartani

Berta Tamás szerint – bár a hivatásos sofőrökre szigorú szabályok vonatkoznak, ha a munkáltató túlhajtja a sofőrt, mindenképp csalni fog. Itt tehát a cégvezetőké a felelősség, nekik kell betartaniuk és betartatniuk a szabályokat. A magánembereket ennél is nehezebb befolyásolni, náluk ugyanis az ellenőrzés még nehézkesebb.

Buszbaleset Kendersnél. Fotó: Bugány János / MTI

A közúti fuvarozók egyesületének vezetője viszont épp arra figyelmeztet, hogy csökkennek a haszongépjármű okozta balesetek. Mint mondja, ez a fekete hét egy szerencsétlen egybeesés volt. A statisztikák javulása az Országos Balesetmegelőzési Bizottság stratégiai programjának és az Európai Uniós elvárásoknak köszönhető. Karmos azt is hozzátette, hogy nemrég tették kötelezővé a holttér tükör és a sebességhatároló használatát, de a digitális tachográfok is sokat segítenek.

Holló Péter is a pihenőidők szigorú betartásában látja a megoldást. A közlekedési szakember megjegyezte, hogy a legújabb autókban már külön berendezések figyelik a sofőr éberségét.

Létezik például kamerarendszer, ami az ülés bizsergetésével figyelmeztet, ha letér az autó a sávjáról, de létezik olyan berendezés is, ami a szemmozgást, vagy a reakciók lassulását figyeli. „Ezek a találmányok mind a vezető éberségét hivatottak fenntartani, persze a legolcsóbb és legkézenfekvőbb, ha néha megállunk pihenni” – tette hozzá Holló.

a fő okok

A vezess.hu információi szerint 2011. első negyedévében közel háromezer személysérüléses közúti baleset történt, ami 0,7 százalékkal több, mint 2010. azonos időszakában. A legtöbb esetben – 33 százalékban – gyorshajtás, másodikként – 23 százalékban – az elsőbbségi jog megsértése okoz balesetet.

Bár a figyelmetlenség miatti balesetek nem a leggyakoribbak, mégis tekintélyes része – 7 százaléka – a személyi sérülésekkel járó ütközéseknek. Igaz, hogy a tehergépkocsi-vezetők a balesetek 9 százalékának, az autóbusz-vezetők pedig mindössze 1 százalékának okozásáért felelősek, az utóbbi napok tragédiái miatt mégis a hivatásos sofőrökre irányult több figyelem.