Május végén a Debreceni Ítélőtábla felmentett egy asszonyt, akit korábban férje megöléséért ítéltek el. A másodfokon eljáró bíróság szerint a hosszú időn át terrorban tartott nő jogos védelmi helyzetben volt, amikor leszúrta a férfit. Hasonlóan enyhült márciusban annak a kesznyéteni férfinak az ítélete, aki árammal védte uborkaföldjét és egy behatoló meghalt. Az ő esetében a felfüggesztett fogházat változtatták megrovásra.
Mivel jövő januártól alkotmányos joggá emelkedik az ön- és a tulajdonvédelemhez való jog, felvetődhet, hogy a bíróságok már az új alkotmány szellemében hozzák-e az enyhébb ítéleteket. Koszta János, a Debreceni Ítélőtábla szóvivője szerint kizárt, azt azonban nem tartja elképzelhetetlennek, hogy az ilyen esetek el sem jutnak a bíróságig.
Mint azt Ficsór Gabriellától, a Debreceni Ítélőtábla büntetőkollégiumának vezetőjétől megtudtuk, a hasonló ügyekben a másodfok ítéleteit kizárólag a Btk. 2009-es változása eredményezhette.
Már védekezhet az áldozat
A Bajnai-kormány fémjelezte jogszabály-módosítás ugyanis kimondta, hogy egy támadás esetén már nem kell mindenáron kitérni és bármilyen eszközzel lehet védekezni, ha a helyzet megkívánja. Korábban ugyanis csak akkor nem volt büntethető az aránytalan mértékű visszavágás, ha a megtámadott ijedtsége vagy más ok miatt nem volt olyan állapotban, hogy felmérje védekezési lehetőségeit.
Ficsór Gabriella szerint ez a jogszabályváltozás épp a családon belüli erőszak ellensúlyozására, az áldozatorientált kriminálpolitikának köszönhetően jött létre, és ennek szellemében is alkalmazzák a bírák. “Ha valakit puszta kézzel ütnek-vernek és felkapja a keze ügyében lévő konyhakést védekezésül, azt a jelenlegi jogszabályok szerint nem ítélik el” – mondta a büntetőbíró, hangsúlyozva, hogy a jogos védelmi helyzet megállapításához számos körülménynek teljesülnie kell.
A feltételek
Ha ugyanis nincs jogtalan támadás, akkor nincs jogos védelem sem. Vagyis nem lehet a korábban elszenvedett sérelmek megbosszulásaként értelmezni a törvényt. A bíróságok ezért azt is vizsgálják, hogy nem volt-e időtúllépés a védekezés során, nem csak a támadás lezárulta után akar-e valaki elégtételt venni a másikon. “Az időtúllépés esetén már nem jogos védelemről, hanem erős felindulásban elkövetett emberölésről lesz szó” – jegyezte meg a jogász.
A bírónő kitért arra is, hogy a szabályozás abban az esetben is él, ha valakit az utcán támadnak még és védekezésre kényszerül. Ficsór Gabriella arra figyelmeztet, hogy a védekezés könnyen átcsaphat kölcsönös verekedésbe, ami viszont mindkét fél részéről jogellenes magatartásnak minősül.