Az elnökhelyettes a pénzmosás elleni küzdelemről szóló konferencia sajtótájékoztatóján elmondta: komoly paradigmaváltásra volt szükség a magyar bűnüldöző szervek részéről, hogy az ilyen bűncselekménytípust megfelelő módon üldözni tudják. Tavaly mindössze nyolc vádemelés született ilyen ügyben, idén pedig már több tucatnyi – fűzte hozzá.
A közhiedelemmel ellentétben a pénzmosás hátterében általában nem kábítószer-kereskedelem vagy prostitúció, hanem gazdasági bűncselekmény áll. Fontos az állampolgári bejelentéseket ösztönözni, tavaly például hétezer bejelentés érkezett a NAV-hoz, főleg a bankszektorból – mondta.
Magyarországon a pénzmosás hátterében általában adócsalás, sikkasztás és hűtlen kezelés áll; az elkövetők között gyakran strómanokat és külföldi állampolgárokat találnak.
A sajtótájékoztatón bemutattak egy nemrégiben felderített ügyet: egy debreceni könyvelőiroda vezetője által létrehozott bűnszervezet hamis iratok, banki igazolások felhasználásával 300 millió forintnyi hitelt vett fel különböző bankoktól, amelyet aztán nem fizetett vissza. A felvett pénzt később egy legálisan létrehozott vállalkozás bevételeként tüntették fel. Mindezért akár húsz év szabadságvesztést is kiszabhat a bíróság az elkövetőkre. A bűnszervezet lebukása után lefoglalták a gyanúsítottak vagyonát, így a kár nagy része megtérült – ismertették a tipikusnak mondott esetet.
A konferencia első napján, csütörtökön a pénzmosás volt a téma, a második napon pedig az offshore-jelenségek elemzésével foglalkoznak a résztvevők.