Mégsem lehet díjmentes a meteorológiai szolgáltatás, de ennek az az ára, hogy egymásnak ellentmondó törvények vannak érvényben. Jóri András adatvédelmi biztos szerint azonban ez jogállamban nem fenntartható állapot.
Szerinte vagy minden közfeladatot ellátó szervet megfelelően finanszírozni kell, vagy az adatvédelmi törvényben meghatározott adatfajták nyilvánosságára kell külön szabályozást alkotni.
A környezetvédelmi törvény módosítását mégis a biztosi állásponttal ellentétesen fogadta el a parlament, mert a környezetvédelmi miniszter szerint az időjárási és csapadéktérképek ingyenessé tételével az Országos Meteorológiai Szolgálat elvesztené piaci bevételeit.
A környezetvédelmi törvénymódosítást előkészítő szakmai vitákban Jóri András többször kihangsúlyozta, hogy Magyarországon a térinformatikai adatok közérdekű adatoknak minősülnek. Ezek megismerésére az adatvédelmi törvény szabályai vonatkoznak, így a biztos szerint nem lehet a megismerésüket díjfizetéshez kötni.
A környezetvédelmi tárca által a Parlamentnek benyújtott törvénytervezet azonban figyelmen kívül hagyta a biztosi álláspontot. Jóri András ezért az Országgyűlés Környezetvédelmi bizottságához fordult. A bizottság elfogadta és bizottsági módosító indítványként beterjesztette a biztosi álláspontnak megfelelő indítványt. A környezetvédelmi és vízügyi miniszter azonban – élve a Házszabály adta lehetőséggel – zárószavazás előtti módosító javaslatként benyújtotta a Parlamentnek az adatvédelmi biztos által kifogásolt szövegrészt. A törvénymódosítást így végül ezzel együtt fogadta el a parlament.
“Az ügy nemcsak a törvénymódosítási eljárás módja miatt tanulságos, hanem azért is, mert éles fénybe állítja a hazai információszabadság-szabályozás egyik alapdilemmáját” – közölte kedden az adatvédelmi biztos. Magyarországon 1992-ben az adatvédelmi törvényben rögzítették az ingyen megismerhető adatok széles körét. A törvényhozók azonban nem számoltak azzal, hogy a közszféra kezelésében nagy költséggel fenntartott adatbázisok – meteorológiai, geodéziai, térképészeti adatbázisok – vannak. Azt sem vették figyelembe, hogy ezek kezelőit nem finanszírozza megfelelően a központi költségvetés. Ezért egyes adatokat kénytelenek voltak fizetőssé tenni az adatbázisokat kezelő szervezetek.
A mostani ügyben érintett térképészeti adatbázis fenntartása és fejlesztése évente milliárdos nagyságrendű költséggel jár. A biztos szerint vagy minden közfeladatot ellátó szervet megfelelően finanszírozni kell, vagy az adatvédelmi törvényben meghatározott adatfajták nyilvánosságára kell külön szabályozást alkotni. A jelenlegi megoldás az egymásnak ellentmondó törvényekkel azonban jogállamban nem tartható fenn – közölte Jóri András.