Nagy volt a megrökönyödés a romagyilkosok utáni hajszában résztvevő nyomozók között, amikor kiderült, hogy az egyik tettes, Csontos István évekig a katonai elhárítás titkos kapcsolata (informátora) volt.
A tárgyalássorozatról beszámoló blog Csontos beszervezéséről azt írja: még sorkatonaként, a laktanyában kereste meg őt a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) kihelyezett alegysége. A dokumentumok titkosítása miatt csupán információtöredékek állnak rendelkezésre arról, mire is használta a KBH az önmagát az interneten Csontrabló néven megjelenítő egykori koszovói katonát.
Úgy tudni, Csontos volt a KBH egyik téglája a debreceni szélsőséges körökben, így már akkor őt vették elő, amikor a debreceni menekültállomásra leadott lövések érdekelték az elhárítást; és azt is tőle kérdezték, hogy Debrecenből kik vettek részt a 2006-os fővárosi zavargásokban.
Két tartótiszt
Csontos viszonylag folyamatos kapcsolatot ápolt a tartótisztjeivel, akik közül – a Magyar Nemzet szerint – esetenként ketten is meghallgatták a férfit.
Nem zárható ki, hogy a Csontostól kapott információknak is közük volt ahhoz, hogy az egyik vádlottat éveken át megfigyelte a titkosszolgálat, ám – ismeretlen okokból – 2008-ban, épp, amikor felfegyverkeztek a romagyilkosok, felfüggesztették az akciót. Vagyis a támadássorozat egyik gyanúsítottja tulajdonképpen érdemben késleltethette a nyomozást.
Bár a rendőrség már az utolsó gyilkosság előtt kezdeményezte az egykori szerződéses katonák – köztük Csontos – „lenyomozását”, a titkosszolgálat csak a kislétai emberölés után nyúlt az aktához.
Négy hiba
Az elhárítás tévedései hamar napvilágra kerültek. Az akkori titkosszolgálatokat-felügyelő miniszter, Ficsor Ádám négy hibát is talált a szolgálat működésében. Voltak „rendszerszintű problémák” és „procedurális problémák” – igaz, ezek mibenlétét nem fejtette ki Ficsor. A miniszter hiányolta az alapos értékelő-elemző munkát és külön kiemelte, hogy a szolgálat „debreceni kollégája” nem dolgozott kellő alapossággal.
Lapunk megkereste a honvédelmi tárcát, ahol azt közölték, hogy „a Katonai Biztonsági Hivatal tavaly kinevezett vezetése átfogó vizsgálatot rendelt el a romagyilkossággal vádolt Csontos ügyében. A vizsgálat kiderítette: a KBH az ügyben elrendelt nyomozást a rendelkezésre álló keretek között segítette, ugyanakkor állományából egy fő adminisztratív hibát követett el, akinek felelősségre vonása a hivatal saját hatáskörében megtörtént”.
Csontos jelentései ugyanakkor most zajló tárgyalássorozaton is előkerültek. Az egykori szerződéses katona állítja, hogy sem a bűntársairól, sem a romák elleni támadásokról nem beszélt, ugyanis féltette a családját. A bíróságon Csontos azt vallotta a minap, hogy Kiss Árpád elsőrendű vádlott tudott az ő besúgói mivoltáról, ezért Kiss meg akarta ölni tartótisztjét.