Az LMP szerint a hatályos alkotmányban benne van az alkotmányosság három fő jellemzője, vagyis korlátja a többségi uralomnak, megteremti a jogbiztonságot és megőrzi az emberek választásának szabadságát. Az új alaptörvény viszont már nem biztosítja mindezeket – vélte Schiffer András. Felszámolják az adatvédelmi biztos intézményét, visszametszik a népszavazás jogát, és még egy parlamenti képviselő sem fordulhat majd az Alkotmánybírósághoz. A bírói jogviszony felső határának csökkentése pedig világos jelzés a bíráknak, hogy ők is a Fidesz-KDNP kezében vannak. Ez jelzés az egyszerű embereknek, alkalmazottaknak is, hogy ha a független bírósággal így lehet packázni, akkor mire számíthatnak ők – fogalmazott az ellenzéki frakcióvezető.
Rétvári Bence közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár úgy reagált Schiffer András felszólalására: nem lehet leegyszerűsíteni az új alkotmány részletkérdéseit. Példaként említette az Alkotmánybíróságot, amelytől valóban vontak el jogköröket, de olyan “szuper legfelsőbb bírósági jogköröket” is kap, amelyek eddig nem voltak. Az államtitkár megjegyezte: az LMP és az MSZP képviselői nem vettek részt az alkotmányozásban, és ez szerinte sok esetben ismerethiányt okozott. A hétvégi tüntetések kapcsán pedig azt mondta: sajnálja, hogy az MSZP és az LMP “összenőtt hétvégén, mint két kicsi legó”.
Lázár János fideszes frakcióvezető ugyancsak napirend előtti felszólalásában azt mondta: húszéves ígéretet váltanak be az új alkotmány elfogadásával, a Nemzeti Kerekasztal résztvevői hiába állapodtak meg ugyanis annak idején új alkotmányról, az nem született meg. Hangsúlyozta, hogy az új alkotmányt a húsz éve elfogadott szabályok alapján szavazzák meg most és az megvédi majd az embereket a szegénységtől, az eladósodástól. Úgy látja: sokan pártpolitikai érdekekre használták az alkotmányozási időszakot és szerinte ezt tette az MSZP és az LMP is. A szocialistáknak csak annyi baja van az alkotmányozással, hogy nem ők csinálják az alaptörvényt, a Jobbik lelkiismerete pedig csak akkor lehet tiszta, ha megszavazza az alaptörvényt – tette hozzá.
Az új alaptörvény záróvitája délután háromnegyed kettőkor kezdődött meg. Azért van erre szükség a zárószavazás előtt, mert újabb módosítókat nyújtottak be az alkotmányhoz. A vita megkezdésekor az LMP kivonult az ülésről, az MSZP már a délelőtti vitán sem vett részt.
A legfontosabb változtatási javaslat, hogy a bírók mellett az ügyészek szolgálati idejét is megrövidítenék 70 évről a mindenkori nyugdíjkorhatárra. Ez alól kivétel maradna a legfőbb ügyész és a legfelsőbb bíróság, azaz a Kúria elnöke: ők az öregségi nyugdíjkorhatáron túl is szolgálhatnának. A módosítások között szerepel például az a javaslat is, amely szerint az önkormányzatok helyett akár a kormányhivatal is hozhat rendeletet, amennyiben a helyhatóság elmulasztja ezt a törvényben megszabott kötelességét.
Az előzetes tervek szerint hétfőn kora délután kezdődik az alkotmány zárószavazása. Az ülésen részt vesz Schmitt Pál köztársasági elnök is.