Bírósági vezetők az ország és az Európai Unió nyilvánosságához fordultak, mert felelőtlennek, átgondolatlannak és szakmailag megalapozatlannak tartják a kormánypártok azon javaslatát, amely szerint az új alaptörvényben a bírák nyugdíjba vonulásának határidejét 70-ről 62 évre csökkentenék.
Az erről szóló, az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményt a Legfelsőbb Bíróság, az öt ítélőtábla és tizenöt megyei bíróság elnöke írta alá. Kiemelték: a kizárólag a bírákat érintő javaslat diszkriminatív, és ellentétben áll a bírók függetlenségére, jogállására, elmozdíthatatlanságára vonatkozó legalapvetőbb nemzetközi szabályokkal és elvekkel.
Álláspontjuk szerint arra a kérdésre, miért érdemes a bírák nyugdíjkorhatárát az alaptörvényben rendezni, egyetlen válasz kínálkozik: az, “hogy ez a demokratikus jogállam alapelveivel ellentétes jogalkotás ne legyen megtámadható az Alkotmánybíróság előtt”.
“Képtelenségnek tartjuk, hogy 21 évvel a rendszerváltás után egy, az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő országban újra a demokrácia minimumértékeiért kell küzdenünk” – fogalmaztak az aláírók.
Rámutattak arra, hogy a javaslat következtében a jövő év január elsejével összesen 228, a 62. életévét betöltött bíró – köztük 121 igazgatási és szakmai vezető – szolgálati viszonya szűnik meg minden átmenet nélkül. A jövő év végéig pedig további 46 bírónak ér véget a pályafutása.
Emiatt mintegy 40 ezer ügyben kell új bírót kijelölni, így szerintük jelentősen romlani fognak az időszerűségi mutatók és komoly fennakadások lesznek a bíróságok működésében, hiszen a távozó bírók tömeges utánpótlása rendkívüli nehézséget okoz. Úgy vélik, a bíróságok működőképességét alapvetően fogja megrendíteni a módosítás.
A közlemény aláírói között nem szerepel a Bács-Kiskun Megyei Bíróság, a Békés Megyei Bíróság, a Pest Megyei Bíróság és a Vas Megyei Bíróság, valamint a Fővárosi Bíróság vezetője; utóbbi két intézménynek jelenleg nincs elnöke.