A kormány többsávos kommunikációja már a médiatörvény idején is érdekes szituációkat szült. Az eltérő tálalás folytatódik a Széll Kálmán-tervvel kapcsolatban is, melynek angol változata hétfőn került nyilvánosságra, hat nappal a Matolcsy György nemzetgazdasági és Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter által bemutatott magyar változatot követően.
Charles Wind
A médiatörvény hiányos angol változatával szemben azonban jelen esetben éppen az intézkedéscsomag külföldi fogyasztásra szánt verziójából lehetünk okosabbak, vagy legalábbis válhatunk kíváncsibbá. Jó kérdés, hogy miért csak az idegen nyelveket beszélő állampolgárok számára maradt nyitva az információs csap, mindenesetre a magyar Széll Kálmán-tervvel szemben a Széll Kálmán plan tartogat egy-két újdonságot.
Harc a polippal vs. válságkezelés
A magyar változatban a romok eltakarítása, az emberek életére polipként ráfonódó adósságnak küldött hadüzenet és hasonló apokaliptikus képek szerepelnek, míg az angol változat tulajdonképpen a Bajnai-kormány válságkezelő intézkedéseit folytató tervezetként hangzik.
Gimes Gergely, a Political Capital elemzője az fn.hu-nak elmondta, kommunikációs szempontból a legérdekesebb része az angol dokumentumnak a Bajnai-kormány lépéseinek dicsérete, az előző kormányhoz képesti kontinuitás hangsúlyozása. Az előző kabinet intézkedéseit a nemzetközi szervezetek és a befektetők is pozitívan fogadták, így a Fidesz részéről logikus, hogy ennek hasznát még ma is megpróbálja kihasználni. Ráadásul ezzel belpolitikai szinten is kevés kockázatot vállal: az ellenzéki pártok között ma nincs olyan – beleértve az MSZP-t is-, amelyik a Bajnai-féle politikát akarná elsősorban a zászlójára tűzni – véli az elemző.
Érdemes lesz angolul tanulni
Gimes Gergely szerint az angol nyelvű anyag érdemi újdonságot nem tartalmaz, az abban található lépések mindegyikét a magyar sajtó is megírta, bár azok egy részét a kormány valóban nem erősítette meg hivatalosan. Fontos azonban látni, hogy az egész Széll Kálmán Terv legfontosabb célja az Európai Unió és az államadósságot finanszírozó befektetők megnyugtatása, belföldön az intézkedések jelentette esetleges népszerűségvesztés minimalizálása lehet csupán a feladat. Éppen ezért a következő időszakban a kettős kommunikáció erősödésére lehet számítani, azonban a kormány elsősorban a hangsúlyok eltolásával próbál majd „játszani”, nem állít majd totálisan mást az országhatáron belül és kívül.
Hozzáteszi ugyanakkor, hogy a most megjelent aggasztó februári hiányadat – az éves hiány 80 százalékát már elérte a költségvetés – még nagyobb nyomás alá helyezheti a kormányt a külföldi befektetők részéről, hiszen egyértelműen mutatja, hogy az egyszeri intézkedések – különadók, Stabilitási Alap – hatása nélkül a költségvetés fenntarthatatlan pályán halad. Ennek következtében a Fidesznek kevesebb ideje lehet a hazai közvélemény felkészítésére, a belföldi kommunikáció felépítésére, és fel kell gyorsítani a konkrét intézkedések bejelentését, a döntések elfogadását.
Az ellenzéki pártok az elmúlt hónapokban sem tudták kihasználni a kormány által dobott magas labdákat, így Fidesz és a program megvalósulása szempontjából is a legnagyobb kockázatot a kormánypárton belüli konfliktusok jelentik, véli a Political Capital elemzője.
Az angol a “rendezői” változat
Magyar Kornélia, a Magyar Progresszív Intézet igazgatója szerint lényeges különbségek vannak a két változat között, melyek két teljesen eltérő világot festenek fel. Az elemző lapunknak elmondta, az angol nyelvű szöveg sokkal realistább: külön foglalkozik ugyanis azzal, hogyha a kormány nem nyújtotta volna be a Tervet, akkor a költségvetési hiány 2012-ben 4,5 százalék, 2013-ban 5,2 százalék és 2014-ben 4,9 százalék lett volna, ami egyben azzal is járna, hogy hazánk nem kerül ki a túlzottdeficit-eljárás alól. Ezen felül méltatja a Bajnai-kormány intézkedéseit is, mint amelyek segítettek helyreállítani a költségvetési egyensúlyt, ezeket viszont hazai pályán rendre ostorozza a kormányzati kommunikáció. Konkrét intézkedések is csak az angol nyelvű verzióból tudhatóak meg: mint például az, hogy a szociális segélyek összege nem érheti el a minimálbért vagy, hogy a családtámogatásokat nominális értéken rögzítik.
Nyilvánvalóan létező kommunikációs technika másképpen beszélni egy értő, szakmai közeg előtt és a „nép”, azaz egy nagyon heterogén, változatos társadalmi hátterű közönség előtt. Az elemző hozzátette ugyanakkor, hogy a másképpen eddig soha nem jelentette fontos információk elhallgatását.
Eddig is éltek kormányok a kiszivárogtatás eszközével (vagy sajtótermékek vagy szűk szakmai körök felé), de azokat utóbb hivatalosan mindig megerősítették, a Széll Kálmán-terv kapcsán viszont még mindig számtalan olyan kiszivárogtatott információ lebeg a nyilvánosságban, melyeket nem igazoltak vissza. Olyan pedig még soha nem fordult elő, hogy a külföld nem is ugyanolyan, de ráadásul a magyarországinál pontosabb tájékoztatást kapott volna. Az angol nyelvű Széll Kálmán-terv nem a magyar nyelvű Széll Kálmán-terv fordítása, hanem annak egy részletesebb verziója – véli az elemző.
Óvatos adagolás
Mindez értelmezhető egy kockázatos, de akár végrehajtható stratégiaként is, fejtette ki Magyar Kornélia. Eszerint a kormány, amellett, hogy a választókat nem „sokkolja” a megszorítások összesített számaival, ahogy azt korábban a szocialista kabinetek tették, nem hivatalos kiszivárogtatásokkal igyekszik mintegy „súgni” az éppen ilyen számokat követelő piaci szereplőknek, emellett konkrét határidők deklarálásával enyhítve a kettős kommunikációból adódó bizonytalanságot. Így a hazai politikai arénában talán csökkenteni tudja a támadási felületet, a kérdés viszont az (és ebben rejlik e taktika kockázata), hogy a piacok be fogják-e érni a hivatalosan meg nem erősített, kiszivárogtatásokból elérhető információmorzsákkal. És ugyan az ellenzék rá tud világítani a kettős kommunikáció létére, de ezt a jelzőt már eddig is alkalmazta a Fideszre, kevés sikerrel.
Az ellenzék annyit tud tenni, hogy nagyon összehangolt kommunikációval az itthon elhallgatott, ám nagyon is fájdalmas intézkedések kérdését napirendre viszi és azt igyekszik is ott tartani.