A magán-nyugdíjpénztári megtakarításokból 528,8 milliárd forinttal számol a költségvetés, ha ez nem folyna be, akkor nyilvánvalóan halálos sebet kapna az idei költségvetés. Vagy vissza kellene lépnie a kormánynak a személyi jövedelemadó rendszerének átalakításától, vagy a kiadási oldalon kellene brutálisan megszorítania.
Előbbi bár ésszerű lenne, de presztízsszempontból vállalhatatlan volna a kormánynak, utóbbinál meg nehéz lenne megmondani, kitől is kellene hirtelen ennyit elvenni. Csak hogy a nagyságrendet érzékeltessük: ez több mint az öregségi nyugdíjakra szánt 2011. évi összeg negyede.
Tehát ha egyhavi nyugdíjat vennének el a nyugdíjasoktól, mint a Bajnai-kormány tette (pontosabban a Gyurcsány- és Bajnai-kormány együttesen), az még kevés is lenne. Sőt, a kéthavi is kevés lenne (ha szétterítjük mindenkire, aki nyugellátást kap, akkor már elegendő). Ha eltörölnék a családi pótlékot, az a kieső összeg nagyobb részét lefedné, de még mindig keresgélni kellene a költségvetésben.
A tervek veszélyeztetése
Bár a Költségvetési Tanács – nyugodjon békében – szerint a kormány alulbecsülte a 2011-es adóbevételeket, ám biztosan nem annyira, hogy ne igényelne azonnali kormányzati intézkedéseket a magán-nyugdíjpénztári vagyon költségvetési kiadásokból történő elmaradása.
Ami nemcsak a kormány idei, hanem a kormány középtávú terveit is veszélyeztetné, amely szerint további adócsökkentések apasztanák a büdzsé bevételeit (ilyen lenne a személyi jövedelemadónál a félszuperbruttó fokozatos kivezetése, a társasági adónál a 10 százalékos kulcsnál az összeghatár eltörlése). Ezeket az adócsökkentéseket feltehetően fedezni tudná az állami kasszába kerülő – valószínűleg csaknem a teljes 3000 milliárd forint körüli – magánpénztári vagyon (természetesen csak addig, amíg el nem fogy a teljes összeg – néhány évig).
A magánpénztári portfolió eszközeinek kényszerű visszaadása a forintot is leszállópályára küldhetné, hiszen az idei költségvetés megroppanásával járó bizonytalanságot nem biztos, hogy jól tolerálnák a befektetők.
Sci-fi
Ahhoz mindenesetre csoda kellene, hogy az Alkotmánybíróság elkaszálja a magánnyugdíjpénztárak ügyét. Bár a testületnek elvileg azt kell mérlegelnie, hogy az új törvények aggályosak-e alkotmányossági szempontból, a bírák nyilván tisztában vannak döntésük hatásaival. Másrészt azzal is számolniuk kell, hogyha újra keresztbe tesznek a kormánynak, akkor újabb jogkörcsorbítás lehet a büntetésük.
Abban az esetben, ha mindezeket figyelmen kívül hagyva az AB februárban mégis megsemmisítené a nyugdíjpénztári megtakarításokat állami kézbe utaló törvényt, akkor a kormánynak – elviekben – vissza kellene állítani a törvény életbe lépése előtti állapotot.
Elvárhatja-e?
Lövétei István alkotmányjogász ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy arra nincs végrehajtási szabályrend, mi van akkor, ha a kormány ennek ellenére is ragaszkodna a magán-nyugdíjpénztári befizetésekből származó vagyonra. „Nincs mód kikényszeríteni, hogy visszafizessék. Persze kérdéses, hogy egy ilyen alkotmánysértés után az állam elvárhatja-e, hogy bárki is betartsa az ő szabályait” – vélekedett az alkotmányjogász.
Ha ilyen alkotmánysértés előfordulna – amire a fentiekből következően nincs esély – arra legfeljebb az unió bírósága jelenthetne gyógyírt, az EU-bíróság ítélete ugyanis végrehajtható, még a magyar kormányon is. Igaz, sok idő, míg odajut egy ügy.