Az Országgyűlés 250 igen, 58 nem és 43 tartózkodás mellett fogadta el a nyugdíjrendszert gyökeresen átalakító törvényt,s megszavazták a törvény sürgős kihirdetésének kérését is.
Az állami rendszerbe mindenki átlép automatikusan, aki nem nyilatkozik arról, hogy a magánpénztárában akar maradni. A nyilatkozók viszont az elfogadott törvény alapján nem kaphatnak – legfeljebb csak kevés – állami nyugdíjat, ugyanis “2011. december 1-jétől kezdődően a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben további szolgálati időt nem szerez”, aki nem hagyja magát átléptetni az állami rendszerbe.
Igyekezett a kormány biztosra menni
Ha ez nem lenne elég visszatartó erőnek, akkor még szembe kell néznie a maradni akarónak azzal is, hogy meglehetősen körülményes nyilatkozni: néhány különleges esetet leszámítva (fogyatékosság, szabadságvesztés) ezt személyesen kell megtenni az illetékes “nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél”.
Aki képes lemondani az állami nyugdíjról (vagy legalábbis jelentős részéről), és vállalni a kényelmetlenséget, azt már csak az tántoríthatja el, hogy a magánnyugdíjrendszert valószínűleg lehetetlen lesz a kormány által meghatározott költségparaméterek szerint működtetni: a vagyonkezelési díj felső határát a negyedére csökkentik (0,8 százalékról 0,2 százalékra), és a működési költség is csak az eddiginek a töredéke lehet.
2010. november 1-je és 2011. december 31. között – a “járulékeltérítés” időszaka alatt – a pénztárak 265 forintot csíphetnek le működésre havonta, és tagonként a kezelt vagyon hozamából, ha már a működési és a likviditási tartalékaik kimerültek. Ami igen szerény összeg. Ez akkor is drasztikus költségcsökkentést igényelne a pénztáraktól, ha mindenki náluk maradna (ami aligha valószínű, sőt, tekintettel a majdnem mindenkinek kötelező személyes nyilatkozattételre január 31-ig, fizikailag is lehetetlen).
Mégis adómentes
A kormány még hétfőn is alakított a törvényjavaslaton, a zárószavazás előtti módosítója tette lehetővé, hogy mind a korábban befizetett tagdíj-kiegészítések, mind a reálhozam adómentesen felvehető legyenek (a kormánypárti politikusok először úgy nyilatkoztak, hogy adómentes lesz a reálhozam felvétele, majd, hogy nem lesz adómentes, majd újra, hogy adómentes lesz – végül az adómentes verziót szavazták meg.)
Ez a módosító tartalmazza azt is, hogy március 1-től lesz az állami rendszer tagja, aki nem nyilatkozik arról, hogy a magánpénztárban szeretne maradni. Január 31. a nyilatkozattétel határideje, de aki önhibáján kívül ezt mégsem tudja megtenni, az legkésőbb február 28-ig megteheti (ezért változtatták meg a korábbi február 1-es időpontot).
Ugyancsak a végszavazás előtti módosítóban található meg, hogy a magánpénztárban maradó 2011 . december 1-jét követően megszerzett járulékalapot képező jövedelmei után 10% – a jelenlegi 8 % helyett – tagdíjat fizet a pénztárnak, de a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe nem kötelezett nyugdíjjárulék fizetésére (fizetnie kell viszont a munkaadónak munkáltatói nyugdíj-hozzájárulást, ami szintén 24 százalék).
Matolcsy György szavaz a nyugdíjtörvényről (MTI)
Az elfogadott törvény szövegéből az is kiderül, hogy a kormány rendeletben szabályozza majd az özvegyi járadék számítására vonatkozó szabályokat, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben szerzett jogosultságok meghatározásának, beszámításának módját, és a társadalombiztosítási egyéni számlával kapcsolatos szabályozást.
Az állami nyugdíjrendszerbe visszalépő pénztártag portfóliójának eszközeit (államkötvények, részvények) a pénztáraknak az Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak kell majd átadni, amit az Államadósság Kezelő Központ Zrt. fog kezelni.