Rablólovagok pellengéren címmel közölt cikket az osztrák Profil című lap az iszapömlésről.
Az osztrák hetilap úgy véli: Bakonyi Zoltán és Tolnay Lajos gyűlölt figurák lettek Magyarországon, ők a jelképei a rendszerváltás után üzemeket olcsón megvásárló, majd meggazdagodó, de a létesítményeket az évek elteltével sem felújító korrupt üzletembereknek. Miként lehet, hogy egy olyan országban, amely hat éve EU-tag, biztonsági és környezeti előírásokat ilyen könnyen meg lehet kerülni? – tette fel a kérdést a lap.
A trükk sokszor abban is rejlik – írta a szerző -, hogy munkahelyteremtő, környezetvédelmi támogatásokat vesznek fel, az elvárásokat papíron teljesítik és a támogatást “zsebre teszik”. A Profil felidézte, hogy a Levegő Munkacsoport négy éve feljelentette a mosonmagyaróvári tározót fenntartó, a Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő tulajdonába tartozó MOTIM vállalatot a környezetvédelmi előírások be nem tartása címén, de a vádat ejtették.
A hetilap Tolnay Lajosról azt írta, hogy a MAL társtulajdonosa Gyurcsány Ferenc bizalmasának számít, ugyanakkor “Orbán Viktorral sem ismeretlenek egymás számára”, 2005-ben ugyanis meghívták a Fidesz által kezdeményezett gazdasági konzultációkra.
Közben a Magyar Nemzet részletesen ismerteti a magyar alumíniumipar magánosításának történetét. Az újság emlékeztet rá, hogy az ajkai timföldgyárat “szinte ajándékként kapta meg a vevő, csak a környezetvédelmi feladatok átvállalását, mérnöki hivatástudattal való biztonságos üzemeltetést várt el tőle az állam.
A lap szerint Csiha Judit, akkori privatizációért felelős tárca nélküli miniszter optimista jelentést tett le a kormánynak 1998 elején a Hungalu privatizációs feladatairól, a környezetikár-elhárításról. A privatizációs bevétel, illetve a cég még meglévő vagyona a kormány számára készült jelentés szerint „elegendő fedezetet” jelentett 1998 elején „a környezetvédelmi ráfordítások finanszírozására”.
A privatizált cégek – Csiha miniszter asszony szerint – „időarányosan teljesítették az átvállalt környezetvédelmi feladatokat”. A korabeli dokumentum szerint a környezetvédelmi tárca megpróbált akadékoskodni, mert nem derült ki számára a kormányzatnak írt beszámolóból, hogy pontosan mit is tettek a környezeti károk elhárítása érdekében.
A környezetvédelmi minisztérium szigorúságára azonban nem nagyon számított a korabeli szaksajtó, hiszen mint arra a HVG felhívta a figyelmet már akkor, a zöld tárca „közigazgatási államtitkára és az Altus elnök-vezérigazgatója – Szilvásy György és Gyurcsány Ferenc – jó kapcsolatokat ápol egymással”.
Ajánlott link:
Vörös föld • Hogyan került magánkézbe a magyar alumíniumipar? (Magyar Nemzet)
2010. október 11. 12:27