Jogi aggályokat is felvet a lex Mal

Az Alkotmánybíróság előtt köthet ki az elfogadott törvény.

Mint ismert, a vörösiszap-katasztrófa nyomán úgy módosították a honvédelemről szóló törvényt, hogy bizonyos esetekben az állam felügyelete alá helyezhetnek magánkézben lévő cégeket, így jelen esetben a Mal Zrt.-t is. Az Országgyűlés hétfőn este a Fidesz, a KDNP, az MSZP és a Jobbik támogatásával, az LMP tartózkodása mellett fogadta el a módosítást. Amennyiben az államfő még ma aláírja a törvényt, akkor a keddi Magyar Közlönyben ki lehet hirdetni.

Ezt követően lép életbe a katasztrófavédelmi biztos kinevezése, aki az előzetes híreknek megfelelően Bakondi György lett. Megbízatása a problémák felszámolásáig tart, hatáskörébe rendelik a Mal Zrt. teljes körű felügyeletét, vagyonkezelését és üzemeltetését.

Lövétei István alkotmányjogász az RTL Híradónak azt mondta, szerinte az állami felügyelet alá helyezést indokolt helyzetben meg lehet tenni: az Alkotmány lehetőséget ad a kormánynak arra, hogy rendkívüli állapotban, illetve katasztrófa helyzetben intézkedjen. Legfeljebb ennek a részleteiről szólhat a honvédelmi törvény módosítása, de az államnak ezt a jogát alkotmányosan el kell ismerni – mondta.

A törvénymódosítás szerint az állam nevében egy miniszter, vagy kormánybiztos jár majd el. Áttekinti a cég vagyoni helyzetét, jóváhagyja az anyagi kötelezettségvállalásait és dönt azokban az ügyekben, amelyek a rendkívüli intézkedés bevezetését előidézték, és a kárelhárítással kapcsolatosak. Az állami irányítás nem jelenti azt, hogy az állam tulajdont szerez abban a cégben, amelyet időlegesen felügyel, és a rendelkezéssel az állam nem élhet vissza. Lövétei István szerint ha bebizonyítható az, hogy az állam ezt a felhatalmazást nem annak a céljaira szolgálta, amire való, és indokolatlan módon kárt okozott az üzemnek, akkor az állammal szembeni kártérítés lehetősége is fennáll.

Balázs Zoltán, a Közjó és Kapitalizmus Intézet ügyvivője az Indexnek azt mondta, aggályos, hogy ennyire gyorsan nyújtottak be az ügyben törvénymódosítást. Szerinte a tervezet hamarosan az Alkotmánybíróság előtt köthet ki.

Hidasi Gábor ügyvéd a hírportálnak úgy fogalmazott, szerinte “ez a módosítás annyira alkotmánysértő, hogy kizárt, hogy jogállami körülmények között kiállná az alkotmányossági próbát, ráadásul ebből még senkinek nem terem kártérítés”.

A FigyelőNet azt írja, elképzelhető, hogy végül az állam lesz a MAL Zrt. tulajdonosa, ha a cég kártérítési és egyéb kötelezettségeire nem nyújt fedezetet annak vagyona, és az állam a felszámolási szakaszban átveszi a vállalatot. Hidasi Gábor a lapnak azt mondta, szerinte akár negyedéven belül kiderülhet, hogy elegendő-e a MAL Zrt. vagyona az okozott károk megtérítésére.

Pogátsa Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia közgazdász kutatója az Index kérdésére elmondta, ha egy államosításról szóló törvényt rögtön, visszamenőleges hatállyal, az érintett felek meghallgatása nélkül fogadnak el, az felveti a jogbiztonság megsértésének kérdését.. Szerinte először egy bírósági per szerencsésebb lett volna.

AJÁNLOTT LINK:

A Mal Zrt. ideiglenes államosítását célzó törvénytervezet (pdf)

Honvédelmi érdekből “elvehetnék” a timföldgyárat (Hír24)

Törvénnyel mossa tisztára magát az állam? (FN.hu)

Alkotmányellenes lehet a Mal államosítása (Index)