Az új parlamentben várhatóan 19 állandó bizottság működik majd, a jelenlegiek mellett újként jön létre a fogyasztóvédelmi testület. Új nevet kap a környezetvédelmi bizottság, ez lesz a fenntartható fejlődés testülete. Az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság a lakhatás ügyét is feladatként kapja.
A törvényhozás május 14-re tervezett alakuló ülését előkészítő, sorrendben a harmadik, mindegy két órás pénteki egyeztetésen a Fidesz a jelenleg létező 18 testület mellé indítványozta a fenntartható fejlődés bizottságának megalakítását, de ettől az ellenzék kérésére elállt, majd – utóbbi indítványára – “átkeresztelték” a környezetvédelmi bizottságot a fenntartható fejlődés bizottságává, valamint megegyezés született egy, a fogyasztóvédelemmel foglalkozó új testület létrehozásáról.
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője kezdeményezte, hogy a jövőben 19 állandó bizottsága legyen az Országgyűlésnek, hatnál – az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási; a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki; a foglalkoztatási és munkaügyi; a fenntartható fejlődés; a nemzetbiztonsági; a fogyasztóvédelmi bizottságokban – adjon elnököt az ellenzék, a kormánypártoknak 23, az ellenzék pedig 14 alelnöki helye legyen. Utóbbi számát később 16-ra emelte fel. Az ellenzéki pártok alapvetően elfogadhatónak nevezték a struktúrát.
Megbeszélték az ülésrendet
A megbeszélésen az ellenzéki pártok megegyeztek a patkóban egymás mellett elfoglalt helyükről: a Fidesz-KDNP ül az elnöki pulpitus jobb oldalán kezdődő szektorokban, a frakciószövetséget az LMP követi a sorban, majd a Jobbik, és az MSZP. A Jobbik bejelentette, hogy a “legbaloldaliabb” szektort átengedi a szocialistáknak. Molnár Oszkár, az egyetlen független képviselő az LMP mögött ül majd.
Lázár János bejelentette: a Fidesz azt kezdeményezi, hogy ha az alakuló ülés május 14-én, pénteken lesz, akkor az Országgyűlés legközelebb május 17-én, hétfőn üljön össze; azon a héten valószínűleg végig ülésezik a Ház.
A tervek szerint jövő kedden folytatódnak az egyeztetések. Szerdai egyeztetésükön már elfogadták a frakciók képviselői, hogy házelnök mellett mindössze három alelnöke legyen az Országgyűlésnek, két kormánypárti és egy ellenzéki. Megállapodtak abban is, hogy tíz jegyzővel működik ezentúl a Ház, amelyből ötöt a kormánypárt ad, két-két jegyzője lesz az MSZP-nek és a Jobbiknak, egy pedig az LMP-nek.
Nem tudnak megegyezni
A hat bizottsági elnöki poszt és 16 alelnöki hely egymás között felosztható arányáról nem tudott megegyezni az ellenzék. Az MSZP 3:2:1, az LMP 2:2:2 arányban osztaná fel a három párt között az
elnöki posztok számát. A Fidesz és a KDNP által készített javaslatot a bizottsági struktúrára és az ellenzék számára jutatott bizottsági helyek számát a Jobbik el tudja fogadni. Vona Gábor véleménye szerint ugyanis az MSZP és az LMP között alakult ki vita arról, hogy a jövőben majd az ellenzék által vezetett bizottságokból melyik párt hányat kapjon.
A tervek szerint az ellenzék vezethetné az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási; a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki; a foglalkoztatási és munkaügyi; a fenntartható fejlődés; a nemzetbiztonsági; a fogyasztóvédelmi bizottságokat.
Nyitott kérdés a külügyi és határon túli magyarok bizottságának ügye: az MSZP továbbra is tartja magát ahhoz, hogy a parlament külügyi bizottságának elnöke ellenzéki politikus legyen – szögezte le Mesterházy Attila. A szocialista frakcióvezető azt mondta: ebben a kérdésben tartalmi vita van az MSZP és a Fidesz között. Kérdésre válaszolva kitért arra, hogy a hétfői frakcióülésen alakítják ki az álláspontjukat a bizottsági posztokról, így arról is, elfogadják-e az LMP javaslatát, miszerint minden ellenzéki párt két elnöki tisztséget kapjon.
Az LMP ragaszkodik ahhoz, hogy az ellenzéknek felajánlott hatból két bizottsági elnöki helyet kapjon – mondta Jávor Benedek, az LMP szóvivője, Közölte: pártjuk a fenntartható fejlődés és az újonnan létrehozandó fogyasztóvédelmi bizottság elnöki posztját szeretné megkapni.
A Jobbik örül annak, hogy a jelenlegi állás szerint két bizottsági elnöki és hat alelnöki posztot kap – mondta Vona Gábor. A pártelnök közölte, hogy a Jobbik korábban a külügyi, illetve a költségvetési és pénzügyi bizottság elnöki posztját szerette volna megkapni, de mérlegelés után úgy döntöttek, hogy a külügyi helyett a nemzetbiztonsági bizottságot vezetnék.
A Fidesz megoldhatja a vitát
Lázár János leszögezte: az alakuló ülésen dönteni kívánnak a Ház vezetéséről és a bizottsági struktúrától, reméli az ellenzéki pártok meg tudnak egyezni, ezt nem kívánják befolyásolni. Mint mondta: a kereteket ajánlották fel.
Ha az ellenzéki pártok nem tudnak egymás közt megegyezni május 14-ig, akkor a Fidesz egy gombnyomással megoldhatja a helyzetet. Mesterházy Attila erre azt válaszolta: előfordulhat, hogy nem jutnak megegyezésre. A Fidesznek megvan a joga, hogy elrendezze a kérdést annak minden felelősségével együtt – fogalmazott.