A londoni gazdasági-politikai napilap internetes kiadásán megjelent értékelés szerint a Fidesz győzelme Orbán Viktor diadalmas visszatérését jelenti. A 2002-ben és 2006-ban egymás után elszenvedett vereségek megpecsételhették volna egy kevésbé kitartó, kevésbé erőteljes politikai személyiség sorsát. E kudarcok azonban nem rendítették meg Orbán Viktor azon vágyát, hogy eltávolítsa az általa hozzá nem értőként és korruptként jellemzett szocialistákat a hatalomból – áll a Financial Times kommentárjában.
A lap által idézett “bennfentesek” szerint Orbán Viktor “ádáz antikommunizmusa” nem enyhült azóta sem, hogy a Fidesz vezetője 1989-ben, a szovjet csapatok kivonását követelő beszédével először előtérbe került.
Más vonatkozásokban azonban már kevésbé könnyű meghatározni a Fidesz nézeteit. Orbán provokatív, a sajtóval bánni tudó politikus, aki azonban a választás előtti időszakban kerülte az újságírók kutakodó kérdéseit.
A Financial Times szerint Orbán Viktor ellenzékben kikelt a szocialisták által a gazdasági növekedés rovására életbe léptetett közkiadás-csökkentő tervek ellen. Ám az ő ígéretei, amelyek adócsökkentésről és tíz év alatt egymillió munkahely megteremtéséről szólnak, komoly költségvetési korlátokba ütköznek. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 20 milliárd eurós mentőcsomagja után kevés lehetőség maradt a bőkezűségre, azzal együtt is, hogy Orbán Viktor várhatóan egyezségre jut (az IMF-fel) a magasabb államháztartási hiánycélról – áll a brit lap vasárnap esti elemzésében.
Szabados Krisztián, a Political Capital vezetője azt mondta a Financial Timesnak, hogy a Fidesz “tele van tervekkel, de nincs igazán koherens költségvetési és gazdasági stratégiája … az az érzésem, hogy nem tudják, mit is akarnak”.
A lap szerint az 1990-es évek elején Orbán Viktor a fiatalos, liberális Fideszt konzervatív jobbközép erővé alakította át, és miniszterelnökségének négy éve alatt Magyarországon figyelemreméltó gazdasági növekedés volt. A Fidesz vezetője arról is emlékezetes azonban, hogy hivatali megbízatását “pénzszórással fejezte be”, az utána következő szocialista kormány féktelen hitelfelvételei pedig államcsőd szélére sodorták Magyarországot – áll az értékelésben.
A Financial Times szerint politikai elemzők azzal érvelnek, hogy Orbán változatlanul az állam szerepét pártoló, “nem kis állami”, konzervatív politikus, és megjegyzik, hogy gazdasági és politikai filozófiája nacionalista, gyakran populista vonulatot is tartalmaz.
Orbán Viktor ígéretet tett annak megakadályozására, hogy külföldi befektetők mezőgazdasági földeket vásároljanak fel, és arra is, hogy a határokon túl élő magyarok állampolgárságban részesülnek. A Financial Times szerint bizonyos, ez utóbbi lépés tovább szítja a haragot a szomszédos Szlovákiában és Romániában.
Lánczi András politikatudós szerint azonban Orbán Viktor “populistának” bélyegzése nem tükrözi a lényeget. “Felismerte, hogy űr támadt a politikai elitek és a tömegek között, amelyet át kell hidalni” – mondta Lánczi a lapnak.
A Financial Times úgy véli ugyanakkor, hogy bár Orbán Viktor “a nemzeti egység kormányának” szükségességéről szólt, nincs jele annak, hogy ebbe beletartozna a kiegyezés az ellenzékkel. Februárban a Fidesz elnöke arról a reményéről írt, hogy a hatalom nemsokára “egyetlen középerőre (vagyis a Fideszre) száll át, és ez az erő 15-20 évig kormányozhat”.
Orbán Viktor vágya ez idő szerint megvalósult, ám az új kormány, valamint a magyar gazdasági kilábalás élettartama tetteken, és nem szavakon múlik majd – áll a Financial Times vasárnap esti elemzésében.