A 2010-es választások egyik fő témájává vált a kétharmad törtszám. A kétharmados parlamenti többségtől a demokráciát féltették az egyik oldalon, a másikon viszont az „egység” és a hatékony kormányzás szimbólumának tartják.
A Fidesznek a kétharmados többség mindenesetre számos alapvető változtatás lehetőségét megadja. A kétharmados törvények között jó néhány olyan is megtalálható, amelyekhez adott esetben a kormánypárt a kétharmad elmaradása (melyre igen kevés esély látszik) esetén is megkaphatná a kisebb ellenzéki pártok támogatását.
Kell-e mentelmi jog?
Az egyik jogszabály, amelyben a következő országgyűlés kis pártjai együttműködhetnek a kormánnyal, az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény. Ez többek között a képviselők mentelmi jogáról is rendelkezik.
A Jobbik retorikájában kiemelt szerepet kapott, főleg a közelmúlt korrupciós botrányai után a képviselők mentelmi jogának eltörlése. Ebben a formában azonban nem valószínű, hogy ez a Fidesz értékrendjébe is beleférne.
Pősze Lajos, a Jobbik szakmapolitikai igazgatója szerint ugyanakkor a képviselők munkájához kapcsolódó alapvető védelmet meg kell adni, tehát a mentelmi jogot nem eltörölni kell, mindössze egyértelmű helyzetet teremteni abban, hogy köztörvényes bűncselekmények esetén automatikusan megszűnjön a képviselő mentelmi joga, ne pedig az Országgyűlés döntsön arról.
Az LMP listavezetője, Schiffer András kijelentette, szükség van a képviselők mentelmi jogára, de annak érdekében, hogy ezzel ne lehessen visszaélni, kezdeményezik, hogy e fölött az Alkotmánybíróság kontrollt gyakorolhasson. Ebben az ügyben a Fidesz nem fogalmazott meg pártálláspontot, Esztergom fideszes polgármestere viszont úgy nyilatkozott, szerinte „ostobaság” a mentelmi jog eltörlése, sőt azt a polgármesterekre is kiterjesztené.
A választójogi törvény reformja érdekeket sérthet
A választójogi törvény változtatásáról már a Fidesz részéről is érkeztek jelzések, az első fordulóban történt mizériák után pedig időszerű témává emelkedett.
Schiffer András, az LMP listavezetője a választójogi törvénnyel kapcsolatban az fn.hu-nak megjegyezte, a párt először is a bejutási küszöböt csökkentené, ezzel is esélyt adva az új kezdeményezéseknek. A zöld párt programjában ugyanakkor a kampányfinanszírozás megváltoztatásáról szóló rész szerepel leghangsúlyosabban a jogszabályhoz kötődően. Ez volt egyébként az LMP egyik főüzenete is a kampány során.
Érdekek és ellenérdekek
Kolláth György szerint egyáltalán nem zárható ki, hogy egyes kétharmados kérdésekben, mint például a választójogi törvény, konszenzus fog kialakulni a kormány és az ellenzék bizonyos pártjai között. Viszont érdekellentétekkel számol az alkotmányjogász a törvényjavaslatok majdani részleteit illetően.
Jogos kérdés például hogy szükség van-e Budapesten 28 egyéni választókerületre, amikor az ország más területein jóval kevesebb van. Ugyanakkor annak eldöntése, hogy mely választókerületeket kell majd megszüntetni, viták sorát indíthatja el, hiszen ezek a későbbi választások eredményeit is befolyásolni fogják. Kell-e háromlábú választási rendszer országos, területi listákkal, vagy elég lenne csupán az egyéni választókerületekre építeni? Pártok közötti alkukkal azonban Kolláth György szerint ezek a kérdések is megoldhatóak.
Kétkamarás parlament
Az alkotmánnyal kapcsolatos kérdésekben az LMP többek között a legfőbb közjogi méltóságok, az államfő, az alkotmánybírák, az ombudsmanok, a főügyész és a főbíró újraválaszthatóságát törölné el. Ez alkotmánymódosítással volna lehetséges. A Fidesz még nem nyilatkozott alkotmánymódosítással kapcsolatos kérdésekben, a Jobbik viszont az új alkotmány létrehozását sürgető irányzathoz áll a legközelebb.
A Jobbik szakmapolitikai igazgatója szerint az alkotmányt érintő kérdések során fontos szempont, hogy a Fidesszel ellentétben a radikális jobboldali párt a kettős állampolgárság és a parlament struktúrájának kérdését összevonná. A Jobbik ugyanis kétkamarás parlament létrehozását sürgeti, melyben a felsőház képviselői között elsősorban a határon túli magyarok érdekképviseleti szerveinek küldöttei ülnének, szakmai szervezetek és az egyház képviselői mellett.
Kolláth György alkotmányjogász szerint a pártprogramok és a felszínes nyilatkozatok alapján már le lehet vonni következtetéseket a változtatási szándékokat illetően, ám az ördög a részletekben rejtőzik. A pártprogram még nem törvényjavaslat, amikor a javaslatot benyújtják, akkor rengeteg olyan részletkérdés kerülhet majd elő, amiben éles viták alakulhatnak ki. Ezt a nézetet egyébként a pártok részéről az fn.hu-nak nyilatkozó politikusok is osztották. Az alkotmányjogász szerint nem kérdés, hogy az Országgyűlés létszámának felére csökkentése alkotmányos aggályok nélkül is akadálymentesen átvihető.
Centralizált vagy decentralizált önkormányzatok?
Orbán Viktor hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján az önkormányzati képviselők számának csökkentéséről, valamint az önkormányzati szintek változtatásáról beszélt. A Fidesz tehát elsősorban strukturális átalakítást tervez ezen a téren.
Az LMP-nek az önkormányzati törvényben azonban nem elsősorban a létszámmal van problémája. Az önkormányzatokat a központi kormányzat meghosszabbított karjaként mutatják be a párt programjában, mely a források elszívására szolgál. Ezért a Lehet Más a Politika például a helyi önkormányzatok zárt üléseit szüntetné be azokban az esetekben, amikor az önkormányzat a vagyonával való rendelkezése és az általa kiírt pályázat nyilvános tárgyalása esetén a helyi érdekképviselet üzleti érdekeinek sérelmére hivatkozik. Az LMP másik módosítási terve, hogy a helyi önkormányzatok képviselői és polgármestere csak az adott településen élő állampolgárok lehessenek.
A Jobbik programjában, az LMP-hez hasonlóan, szintén az önkormányzatok körüli korrupció áll a középpontban. Pősze Lajos, a párt szakmapolitikai igazgatója az fn.hu-nak korábban elmondta, a Jobbik kimondottan az önkormányzati rendszer decentralizálására, a helyi önkormányzatok megerősítésére törekszik. A párt továbbá a megyei önkormányzatok megerősítésével, ugyanakkor taglétszámának csökkentésével orvosolná a helyi érdekképviselettel kapcsolatos anomáliákat.
Pősze Lajos lapunknak korábban megjegyezte, úgy értesült, hogy az IMF a következő kormány alatt megvalósuló nagyobb hiány engedélyéhez az önkormányzati rendszer jogainak megnyirbálását szabta feltételül, és ehhez a Jobbik semmiképpen nem kíván asszisztálni.
Hatástalannak nevezi továbbá a Jobbik-program a kisebbségi önkormányzatok jelenlegi állami támogatását. A párt egyebek mellett megtiltaná, hogy az országgyűlési képviselők polgármesteri tisztséget, önkormányzati vagy megyei képviselőséget vállaljanak. Az önkormányzati képviselők létszámának csökkentését ott tartják elképzelhetőnek, ahol a betöltött funkció nem indokolja a nagyobb létszámot.
A társadalmi legitimáció lehet a biztosíték
A Fidesznek várhatóan meglesz a kétharmada az Országgyűlésben, tehát valószínűleg egyedül is végre tudja majd hajtani azokat a jogszabály-módosításokat, amelyeket feltétlenül szükségesnek tart. Jóval nagyobb társadalmi legitimációt biztosíthat azonban az egyes törvényeknek és betartásukat is hatékonyan ösztönözheti, ha széles körű parlamenti támogatást kapnak.
Kérdés persze, hogy melyek azok a kérdések, amikben a konzervatív, a radikális jobboldali és a zöld párt, esetleg az MSZP konszenzusra juthatnak, valamint hogy nem fog-e a Fidesz az MSZP-vel közösen útjába állni az olyan kezdeményezéseknek, amelyek a párt- és kampányfinanszírozások átalakítását vagy a képviselők jogállásának megváltoztatását célozzák.