A választási törvény egy alapvető problémáján javítottak a törvényhozók – egyébként százszázalékos egyetértésben – 2007-ben. Addig ugyanis azok az igazolással szavazók, akik olyan körzetben voksoltak az első fordulóban, ahol eldőlt az eredmény, a második körben átjelentkezhettek, így két mandátum sorsa felett dönthettek. „Erre született az a megoldás, hogy aki kikerül a névjegyzékből, annak igazolásával egy konkrét körzetbe kell mennie” – hangsúlyozta László Róbert az fn.hu-nak.
A Political Capital választási szakértője szerint azonban túlbürokratizálták ezt a szabályt azzal, hogy csak egy bizonyos körzetben szavazhattak az igazolással választók. Ennek következménye lett ugyanis, hogy ezrek álltak sorban április 11-én éjszaka. „Ennek a döntésnek is megvan azonban a racionális háttere: így ugyanis nem kell több mint tízezer szavazókörben felkészülni az igazolással voksolókra, elég egyben. Ez kisebb településeknél jól is működött, a nagyobb kerületekben azonban gondot okozott” – hívta fel a figyelmet László Róbert.
Nem volt összeesküvés?
Lapunk kérdésére, hogy az új rendszer nem adhat-e újabb visszaélésekre okot, a választási szakértő cáfolta az ezzel kapcsolatos összeesküvés-elméleteket. László Róbert egy blogbejegyzésben szúrópróba-szerűen megnézett pár olyan választókerületet, ahol látványosan magas lehetett a nem helyi szavazók száma. A 4 vizsgált, kritikus szavazókörből csak 3 helyen szerepeltek jobban az egyéni választókerületi (EVK) átlagnál a Fideszes jelöltek, de nem különösebben kiemelkedően.
„Szanyi Tibor körzetében viszonylag nagy az eltérés, de ez magyarázható azzal, hogy a nem XIII. kerületi szavazók között jóval nagyobb a Fidesz támogatottsága. Az érintett szegedi szavazókörben pedig a Jobbik és az LMP teljesített EVK-átlag felett, míg a Fidesz és az MSZP alatta. A XI. kerületi adatokat még nem ismerjük, a szavazatszámlálást mára halasztották” – fogalmazott a blogbejegyzésben.
Szanyi Tibor gyanakszik
Szanyi Tibor szocialista képviselőjelölt szerint azonban kemény átszervezés történt. „A matek egyszerű: ha adott választókerületben csak azok jelentkeznek át szavazni, akik életvitelszerűen egyébként ott élnek, ott bérelnek lakást, akkor véleményük többnyire belesimul a kerület átlagába, nincsenek kiugró adatok. Ha az 1500 átjelentkező csak turista, aki éppen itt tartózkodik, akkor pedig az országos átlagot kéne a szavazatainak tükröznie. A számok azonban sehogy sem stimmelnek” – fejtette ki az fn.hu-nak Szanyi Tibor.
A politikus hozzátette: látta, tapasztalta, érezte is az átszervezést. Példaként említette, hogy a Jobbik XIII. kerületi elnöke az interneten szólította fel a szimpatizáns egyetemistákat, hogy maradjanak és szavazzanak Budapesten.
Lapunk felvetésére, hogy miért csak az ő körzetébe szerveztek igazolással szavazókat, Szanyi Tibor azt válaszolta, hogy épp az ő körzete volt a kerületben az, ahova speciális szavazókört jelöltek ki, így, mivel ő esélyes a mandátumszerzésre, ide csoportosítottak. (Szegeden például Botka László, Pécsett Szili Katalin körzete volt szoros, ám „szerencséjükre” egyik esetben sem az ő körzetükben volt kijelölve az igazolással szavazók szavazóköre).
Szanyi Tibor az fn.hu-nak elmondta: jogász tanácsadók szerint szerda 16 óráig nyújthatna be óvást a választási eredmény ellen, kampánycsendsértés miatt, ám a politikus nem kíván élni ezzel a jogi lehetőséggel: a második fordulóban szeretne bizonyítani.
Másképp látja ezt a konkrét esetet a Political Capital szakértője: bár elismeri, hogy Szanyi Tibor vezetett, de nem extrém mértékben. Így az átszavazók voksai számítottak (a Fideszes jelölt közel 900, Szanyi Tibor végül több mint 400 voksot kapott az adott szavazókörben), de László Róbert szerint ez a különbség az országos átlagnak megfelel, így nem lát szervezett mozgósítást.