Az elmúlt évek romákat ért támadásai, a Magyar Gárda megjelenése, valamint a Jobbik megerősödése a szakértők szerint nem változtatott azon a tendencián, hogy a cigány társadalom részvételi hajlandósága a voksoláson jóval alacsonyabb az átlagnál.
„A roma kisebbségre nem tekinthetünk homogén választási csoportként. Politikai aktivitásuk meglehetősen alacsony, pártpreferenciáik viszont, hasonlóan a többségi társadaloméhoz, jelentős eltéréseket mutatnak. A cigány lakosság heterogenitását bizonyítja, hogy húsz év alatt egyetlen etnikai alapon szerveződött roma párt sem volt képes megerősödni” – hangsúlyozta lapunknak László Róbert. A Political Capital elemzője hozzátette: választási szokásaik már csak azért is nehezen mérhetőek, mert óriási eltérések vannak a magukat romának vallók száma és a romák arányára tett szociológiai becslések között.
A támadások sem kovácsoltak egységet
Enyedi Zsolt egy korábban az fn.hu-nak adott interjúban arra hívta fel a figyelmet, hogy bár más országokban az adott csoportot ért támadások reakciója az, hogy többen mennek el szavazni és egységesebben voksolnak, Magyarországon a romákra ez a tétel nem áll. „A környező országokban például, ha erősödik a magyarellenesség, az éppen arra ösztönzi az ott élő magyarokat, hogy fegyelmezettebben szavazzanak a magyar pártra. Az Egyesült Államokban a feketék több mint kilencvenszázalékos arányban szavaznak a Demokratákra. Magyarországon azonban ez a minta nem működne” – fogalmazott a CEU tanszékvezetője, a Magyar Politikatudományi Társaság elnöke.
És hogy miért nem kovácsoltak egységet a romák elleni támadások? Enyedi Zsolt szerint ez részben a roma politikusok hibája is, de még fontosabb, hogy nincs olyan roma polgárjogi öntudat, amely segítené megtalálni az ebben a helyzetben megfelelő stratégiát. „Sokan a romák közül nyilván nem fognak elmenni szavazni, a többiek szavazata pedig meg fog oszlani. Bár a többség talán a baloldalra szavaz majd, sokan biztos a Fidesztől várják a Jobbik és a Magyar Gárda elleni védelmet. És biztos olyan is lesz, aki éppenséggel úgy akar védelmet szerezni, hogy a Jobbikra szavaz. Tudatos mobilizáció hiányában fragmentált szavazati mintát várok” – emelte ki a Magyar Politikatudományi Társaság elnöke.
A roma szavazók fele a Fideszre ikszel
A közvélemény-kutatások ugyanakkor ettől eltérő eredményt mutatnak. Mint az Ipsos kutatási igazgatója az fn.hu-nak kifejtette: azon adatfelvételeikből, amelyben rákérdeztek a származásra, kiderült, hogy a romák részvételi hajlandósága a választáson tíz százalékponttal elmarad a társadalom átlagától. Azaz míg az elmúlt három hónapban az össztársadalomban átlagosan a megkérdezettek 50 százaléka mondta azt, hogy elmegy szavazni, a romák csoportján belül ez az arány csupán 40 százalék volt.
Závecz Tibor az fn.hu-nak elmondta: a fennmaradó 60 százalék sem hezitáló, hanem a politikától való elfordulás jellemzi. „Az adatokból az is kiderül, hogy míg a teljes társadalomban háromszor annyian szavaznának a Fideszre, mint az MSZP-re, a romák között ez a szám ötszörös. Ezen csoport fele a Fideszre adná a voksát, míg tíz százalékuk az MSZP-re. A többiek bizonytalanok, de más párt érdemi támogatottsága nem mutatható ki” – tette hozzá.
A kutatási igazgató ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az MSZP támogatottsága arányaiban megegyezik az országos átlagéval, a Fideszé viszont sokkal magasabb. Závecz Tibor szerint ez azonban nem értékalapú választás, a háttérben az állhat, hogy egzisztenciális kérdésekben elsősorban a kormánypárt tud tenni.