A visszafogott közhangulatra jellemző, hogy az emberek 54 százaléka érzi úgy, hogy a jövője szempontjából sokat számít, hogy mi lesz a választás eredménye.
Ha a következő napokban nem változik jelentősen a politikai klíma, az április 11-i részvétel minden bizonnyal alatta marad a 2006-os 67,4 százaléknak. A kampányfinis intenzitásától függ, hogy meghaladja-e néhány százalékponttal a 60 százalékot vagy esetleg alatta marad.
A Fidesz, az MSZP és a Jobbik táborában jelenleg azonos az elmeneteli szándék, e pártok híveinek héttizede aktív.
Az MSZP-nek jelenleg egymillió szimpatizánsa van, közülük hétszázezren ígérik: elmennek és voksuk minden kétséget kizáróan a szocialistáké. A kutatások jelzik, hogy a szocialista pártnak – akárcsak négy vagy nyolc éve – vannak rejtőzködő támogatói: jellemzően vidéken élők és idősebbek. Mindent összevetve, az MSZP mögé felsorakozhat több mint kilencszázezer szavazó, s ha sikeres lesz a kampány zárása, az egymillió voks sem elérhetetlen.
A Fidesznek 3 millió a szimpatizánsa, közülük hozzávetőleg 2,1 millió biztos szavazó. A többiek három, azonos méretű csoportra oszthatók. További háromszázezren hajlanak a részvételre, egy intenzív mozgósítást követően minden bizonnyal ott lesznek április 11-én.
300 ezer Fidesz-szimpatizánsban benne rejlik az a lépés, hogy át(vissza)menjen a Jobbikhoz. Ha ezt a többségük megteszi, akkor a Fidesz kevesebbet kap 2,5 millió voksnál, ha csak kisebb (vagy elenyésző) hányaduk, akkor felülmúlhatja azt. A Fidesz egyébként mostanában a húszas-harmincas korosztályokban, a szakmunkás rétegekben, a vidéki városokban erősödött, ott ahol a nemzeti radikális párt gyengült. A Jobbikot teljes bizonyossággal támogatók mintegy félmillióan vannak, de az sem kizárt, hogy még 200-300 ezer, részvételében és/vagy e pártra adandó voksában hezitáló választót felsorakoztat maga mögé.