A parlamenti helyek mintegy háromnegyedét a Fidesz és a Jobbik képviselői nyerik el az áprilisi választásokon, rajtuk kívül csak az MSZP helye biztos a parlamentben – írta a szerző. Egy elemző sincs azonban Magyarországon, aki odáig menne, hogy megjósolja a parlamentbe bejutó pártok számát vagy az MSZP és a Jobbik közötti várható sorrendet. A magyar közvélemény-kutatók véleménye egyébként – írta – soha nem egyezett még meg egyöntetűen választások előtt abban, hogy ki fog győzni.
A Wirtschaftsblatt szerint az ok a választási rendszerben keresendő. A szerző rámutatott, hogy idén hat párt állított országos listát, ennek ellenére a Civil Mozgalom, az MDF és az LMP csak a lakosság fele számára választható, mert az ország jelentős részén nem tudtak területi listát állítani. A közvélemény-kutatások eredményétől függetlenül kisebbfajta csoda volna, ha a Fidesz, a Jobbik és az MSZP mellett még valaki teljesítené az ötszázalékos parlamentbe jutási küszöböt – vélekedett.
Ehhez járul az a körülmény, hogy a választások kétfordulósak, s a második fordulóban egyetlen szavazatnyi többség is elég a győzelemhez. A második fordulóban legtöbbször a győztes “dominál”, így a Fidesz szélsőséges esetben akár az országosan leadott szavazatok kevesebb, mint felével is kétharmados többséget szerezhet a parlamentben.
A legtöbben erre az eredményre számítanak, köztük az Osztrák Gazdasági Kamara budapesti képviselője, Erika Teoman-Branner is. Szerinte “szélsőséges jobbratolódásról” biztosan nem lehet beszélni, ha a Fidesz elsöprő győzelmet arat és egypárti kormányt alakít. “A külföldi befektetések keretfeltételei biztosan nem változnak majd. A bürokrácia leépítésével, adóreformokkal és mindenekelőtt a magyar exportgazdaság fellendülésével együtt ismét növekedés következhet” – mondta a WKÖ képviselője a lapnak.