Matolcsy György, a Fidesz vezető gazdaságpolitikusa az fn.hu-nak adott interjúban már tavaly novemberben elmondta, hogy lényegesen karcsúbb, okosabb, hatékonyabban működő, de erősebb magyar államra van szükség: növelni a hatékonyságot, illetve az állami bürokráciát le kell építeni.
Csaknem nyolcezer állami feladatot fogalmazott meg az Államreform Bizottság, ennek legalább a negyede, kétezer feladat teljesen felesleges Matolcsy szerint. „Az állam ma Magyarországon összeroskad a saját maga által vállára rakott terhek alatt. Ha sokkal kevesebb lesz az állami feladat, akár 25-30 százalékkal, akkor azt kevesebb ember fogja elvégezni” – mondta. Megszüntetnék a közigazgatásban a felesleges feladatokat, például e-kormányzásra állítanák át a közigazgatás jelentős részét, és ezt követően megnéznék, hogy szükség van-e ennyi emberre – valószínűleg nem lesz. A részmunkaidő és a távmunka bevezetésével látta akkor ennek a megvalósíthatóságát.
Kétharmad kell hozzá
Ahhoz, hogy a kormány átalakítsa az államháztar- tást, alkotmányt kell módosítani. Ehhez pedig a parlament kétharmadának az egyetértése szükséges.
Rogán Antal, Budapest V. kerületének fideszes polgármestere január elején jelezte a Népszavának adott interjújában: 2010-ben itt az ideje a főváros működtetését, szerkezetét, politikai döntéshozatali mechanizmusait egyszerűsíteni, így ezekről a kérdésekről a parlamenti választások után egyeztetni kell. Szerinte az önkormányzati képviselők számát érdemes a felére csökkenteni. Tarlós István, a Fidesz főpolgármester-jelöltje azonban az MTV-ben azt nyilatkozta: Kósa Lajossal összeszedték a jelenleg elérhető közigazgatási struktúrákat, ám nem javasoltak ezek közül egyet sem a megvalósításra. Tehát cáfolta azt a korábbi hírt, miszerint megszüntetnének, összevonnának budapesti kerületeket.
Felszívná őket a versenyszféra?
Matolcsy óva int azonban attól, hogy 2010-ben megismétlődjenek a ’90-es évek elejének hibái, amikor Magyarországon 1,4 millió munkahely szűnt meg. Úgy vélte, ha azonnal megfeleznék a közszférában dolgozók számát, akkor egy év alatt nem tudná felszívni a gazdaság ezeket az embereket. Azt javasolta, hogy 2-4 éves átmeneti szakasz lenne szükséges, amikor a közszférában foglalkoztatottak „átterelhetők” az újból lábra álló magánszférába, a gazdaságba.
Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője a Délmagyarban kifejtette: a Fidesz tervei szerint Magyarországnak tíz év alatt egymillió munkahelyet kell létrehoznia ahhoz, hogy versenyben maradjon. „Ezek nem mindegyike lenne teljesen új munkahely, hiszen ezen munkahelyek egy része ma a szürke- vagy feketegazdaságban található. Adócsökkentéssel és az ellenőrzés erősítésével el kell érnünk, hogy ezek visszatérjenek a fehérgazdaságba, a kis- és középvállalkozások fejlesztésével pedig lehetővé kell tennünk, hogy új munkahelyek is létrejöhessenek.”
681 ezer közszolgánk van
2010. január–februárban a költségvetési szférában 740 ezren – ha viszont a közcélú vagy közhasznú munkásokat nem számoljuk, akkor 681 ezren dolgoztak. Közülük csak 157 ezren végeznek fizikai munkát – áll a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adataiban. A Fidesz tervei szerint tehát 340 ezer közalkalmazott és köztisztviselő veszítené el az állását.
Megismételhetjük a „szlovák csodát”?
A makrogazdasági elemzők szerint számottevő megtakarítást a közigazgatás teljes reformja jelentene, az országgyűlési és az önkormányzati képviselők számának csökkentése csak szimbolikus lépés lenne.
Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. elemzője az MTI-nek hangsúlyozta: egy kisebb parlament felállítása legfeljebb egy-két milliárd forintos megtakarítással járhat, míg az önkormányzati képviselők számának felezésével mintegy 10 milliárdos költségcsökkentést lehet elérni. Az állami kiadásokat a bürokrácia minden szinten történő leépítésével lehetne a fentieknél érezhetőbben visszafogni – mondta. A kis- és középvállalkozásoknak (kkv) pedig adócsökkentéssel kellene lehetővé tenni az így elbocsátott köztisztviselők foglalkoztatását. Úgy vélte: Magyarország ennek végrehajtása esetén képes lehet megismételni a „szlovák csodát”.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank Zrt. vezető elemzője azt vallja, hogy az államreformot nem a költségvetési ráfordítások csökkentésével, hanem a közszolgáltatások minőségének javításával kellene megvalósítani. Most a vállalkozásokra és az állampolgárokra is hatalmas bürokratikus teher nehezül, amelynek lazítása egyértelműen, ám nehezen számszerűsíthetően növelné az állami bevételeket. Szerinte a korrupció visszaszorításával százmilliárdokban kifejezhető költségcsökkentést lehetne elérni, míg egy adócsökkentés alapja elsősorban az adófizetői kör kiterjesztése, illetve az adófizetői morál javítása lehet.
Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Bank egy korábbi tanulmánya szerint Magyarországon GDP-arányosan 1,5 százalékkal drágábban tartják fenn az általános közszolgáltatásokat, mint Lengyelországban, Csehországban vagy Szlovákiában. A közigazgatás működtetésnek racionalizálásával szerinte 300 milliárd forintot lehetne megtakarítani. Ezt létszámcsökkentéssel, a feladatok összpontosításával, illetve a közvetlen állampolgári hozzájárulás arányának emelésével lehetne elérni.