Jelentősen megváltozott a pártok közötti felállás az elmúlt egy évben. Míg 2006-ban még a befagyott kétpártiságon keseregtek a szakértők, addig 2009 végére új szereplők jelentek meg és erősödtek meg a porondon, míg olyan rendszerváltó párt, mint az SZDSZ olyannyira jelentéktelenné vált, hogy februártól a nagy közvélemény-kutatók többsége már nem is mérte.
Stabil távolságtartás
A 2006-os két nagy konkurens küzdelme 2009 márciusára, Gyurcsány Ferenc lemondásának idejére már egyértelműen eldőlt és innentől az adatok sem az MSZP, sem a Fidesz esetében nem sokat változtak. Tavaly tavasszal az összes megkérdezett körében az MSZP-t 11 és 15 százalék közé tette, míg a biztos szavazó pártot választók körében a támogatottságuk 18 és 23 százalék között ingadozott. Ez az arány az elmúlt egy évben nem változott lényegesen, a Bajnai-kormány működése, illetve a korrupciós botránysorozat ellenére még csak erőteljesebb kilengések sem voltak.
Hasonló stabilitás figyelhető meg a Fidesz estében is: míg egy éve a teljes népesség körében a kutatóknál 36 és 44 százalék között mérték, a biztosan szavazóknál pedig 64-70 százalékra tették a támogatottságát. Az év folyamán pár százalékot esett ugyan mindkét vizsgált csoportot tekintve, sőt a Medián például 2009 márciusában a biztos szavazóknál 70, míg 2010 márciusában már csak 57 százalékot mért, a többi kutatócég azonban nem tapasztalt ekkora kilengést.
Az MDF erősödése és az SZDSZ eltűnése
A két nagy rendszerváltó rivális pályája ellentétesen ívelt tavaly március óta. Az MDF 2009 tavaszán még csak 2-3 százalékot kapott, amely nyárra mindkét vizsgált csoportba egy százalékra süllyedt. Év végére megerősödött ugyan (a Századvég a biztos pártválasztók körében ötszázalékos adatot publikált), 2010 elejére viszont ismét 1 és 3 százalék közötti adatok olvashatóak.
A pártok versenyének kétségkívül legnagyobb vesztese az SZDSZ. A még Fodor Gábor vezette liberálisok egy éve állták a versenyt az MDF-fel 2-4 százalékos eredményeket hozva, júliustól (a pártelnökváltás időszaka óta) viszont egy százalékra süllyedtek, majd ez a minimálisan kimutatható szavazóbázis is elolvadt decemberre. Olyannyira, hogy a legnagyobb kutatócégek többsége januártól már nem is mérte.
Új pártok sikere
A 2010-es választások legnagyobb újdonsága kétség kívül az, hogy új szereplők reális eséllyel képesek belépni az eddigi merev pártstruktúrába. A Jobbik 2009 tavaszán már beérte az MDF-et és az SZDSZ-t, júniusban azonban egy nagy ugrás volt tapasztalható: az összes megkérdezettnél az addigi 2-3 százalékról a bejutást jelentő 5-8-ra ugrott, a biztos szavazó pártot választóknál pedig 9-10 százalékon mérték. Ez az eredmény az év folyamát tovább erősödött és biztos pártválasztóknál 12-14 százalék körül stabilizálódott – jelentősen megszorongatva az MSZP-t.
A 2009-ben alakult LMP-től az év első felében egyáltalán nincs adat, majd nyár végétől jelent meg a legtöbb kutatónál egy egyszázalékos támogatói bázis. Ez 3-4 százalékig is felkúszott 2010-re. A szakértők szerint egyáltalán nem kizárt, hogy április 11-re az ötszázalékos támogatottság is beérik.